Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
V. A pártegyesítés
206 A pártegyesítés nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az egyesülés létrejöjjön. Itt az apparátus, a titkári állások, a független státusok fenntartásáról volt szó. „Mikor Magyarországról ígéretet kapott, hogy az adósága rendezve lesz, a Magyar Nemzeti Párt belegyezett, hogy a járási titkárságokon két titkár legyen és így mindkét párt képviselve legyen, a keresztényszocialisták belegyeztek az egyesülésbe"706 - áll a rendőrségi jelentésben. 1938-ban, néhány hónappal az első bécsi döntés előtt, Szüllő beszámolója alapján „A magyar ügyre a következő segélyeket osztják ki Korláth pártja kap Bródy Az Egyesült párt ” A PMH havonta ” - " Az Új Hírek " - " Az ifjúság " - " 42 ezer koronát 58 " - " 123 " -" 60 " - '' 40 " - " 20 " - " Vagyis összesen 343 „ - ’’ havonta, ami egy esztendőben 4 millió 116 ezer koronát tesz ki...”707 A kárpátaljai Korláth Endre vezette magyar és a Bródy András vezette ruszin pártok a két magyar párt egyesülése után is aránytalanul nagymértékű külön támogatást kaptak. Mivel a Prágai Magyar Hírlapot a harmincas években az állami cenzúra többször hónapokra betiltotta, ezért Pozsonyban 1937. március 1-jétől egy másik napilapot, az Új Híreket is megjelentették a magyar pártok, ezzel igyekeztek pótolni a kieső központi lapot. A harmincas években néhány Csehszlovákiában élő személy is kapott rendszeres segélyt Magyarországról. 1936-ban havi 8000 koronát fordítottak erre a célra. Feltehetően Tuka Béla feleségéről van szó az alábbi idézetben.......ebből a 8000 koronából többek között egy intelligens úri asszony kapott mostanáig 2000 koronát, mely összegből nemcsak hogy saját magát kellett fenntartania, de ezen összegből kellett fedeznie azon útiköltségeket is, melyek felmerülnek minden hat hétben akkor, ha férjét ki már 7 éve el van csukva és további 8 év áll előtte meg akarja látogatni.”708 A csehszlovákiai magyar politika egyik kulcskérdése volt, hogy melyik politikus milyen befolyással bír Budapesten, milyen anyagi támogatást tud biztosítani a maga és pártja számára. A csehszlovákiai magyar politikusok mindig arra törekedtek, hogy az anyagi támogatásról szóló döntéseket ne Magyarországon hozzák meg, hanem minél nagyobb beleszólási joguk legyen nekik, akik a helyzetet leg-
