Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
IV. Szüllő Géza elnökségének időszaka
Szüllő Géza lemondása 179 Mindezeknek az institúcióknak megvan majdnem mindenütt a maga kaszinója, népköre, helyisége. Ezekben a helyiségekben gyűlnek össze a magyarok, vagy a tótok, különböző ipartestületek, szakszervezetek, itt folynak le a szfnielőadások, műkedvelő előadások, zeneegyesületek, ifjúsági sportegyesületek s egyéb egyesületek öszszejövetelei. Ezeket mind állandó titkáraink vezetik... Ezeken az állandó kiadásokon kfvül a keresztényszocialista pártnak részt kell vennie mindennemű társadalmi megmozduláson, a hitélet élesztősét előmozdító intézményekben, precessziók rendezésében, szfnielőadások rendezésében, propaganda-kiadásokban stb., úgyhogy az az összeg, amely rendelkezésre áll (ti. a támogatás a magyar kormány részéről - A. B.), per absulute nem elegendő ezen kiadások fedezésére. Csak úgy tudunk kijönni, hogy a legszigorúbb óvatossággal takarékoskodunk és néha gyűjtünk. A gyűjtéseknek azonban jóformán semmi eredményük nincsen, mert az arisztokrácia hihetetlen nemtörődömséggel s szűkkeblűséggel viseltetik, száz koronát sem ad, mert azt mondja, hogy nincsen, a középbirtokosság elvesztette vagyonát, a népnek pedig a lelkesedését anyagiak követelésével lecsökkenteni nem lehet.”619 A küzdelem azonban reménytelenek bizonyult, és a párton belül nőtt az elégedetlenség, mivel a pártapparátus nem kapta meg rendszeresen a fizetését. Magyarországon közölték Szüllővel, hogy az anyagi támogatást a párt részére csak Esterházy János tudja biztosítani elnökké választása esetén. Szüllő lassan feladta a küzdelmet. Az utolsó hetekben azonban még néhány hosszú memorandumot juttatott el Budapestre, amelyben arra panaszkodott, hogy mennyire tönkrement anyagilag és idegileg a szlovákiai küzdelmekben, és mégsem becsülik a munkáját. Bejelenti, hogy minden posztjáról lemond, és Magyarországra költözik. Néhány jó tanáccsal is szolgál. Javasolja, Esterházy legyen tagja a Prágai Magyar Hírlap igazgatóságának is, mert onnan is le fog mondani. Javasolja, hogy foglalkozzon többet a kisebbségi ügyek vezetésével külföldön, mert onnan is le akar mondani.520 És még egy fontos jó tanácsot adott: „Azonban most is újból jelzem, hogy a két pártból egy pártot csinálni nem lehet.”621 1932. augusztus 19-én a Prágai Magyar Hírlap címoldalon közölte a hírt, hogy Szüllő Géza egészségügyi okok miatt lemondott pártelnökségéről.622 Szüllő pártelnöki posztjáról történt lemondásának közvetlen kiváltó oka a magyar kormánykörök pénzügyi támogatásának a megvonása volt, amellyel végül elérték önkéntes távozását. Bár Szüllő előbb idézett drámai bejelentéseivel szemben korántsem távozott a kisebbségi politikából, lemondásával mégis véget ért egy korszak a csehszlovákiai magyar pártok történetében.
