Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
IV. Szüllő Géza elnökségének időszaka
164 Szüllő Géza elnökségének időszaka ri szerkesztője azonban a rendőröknek azt vallotta, hogy Flachbarth többször küldött pénzt Tukának.564 A magyar pártok és a magyarországi kormánykörök is tartottak attól, hogy Lelley Jenő is Tuka ellen fog vallani, és felfedi a magyar pártokkal való kapcsolatait. Lelley azonban nem tett ilyen vallomást. A cseh kormánylapokban sajtókampány indult a magyar pártok és Flachbarth Ernő ellen. A Národný Denník 1929 márciusában így írt: „Flachbarth dr. a szlovenszkói magyar irredentához közel álló valamennyi körben mint az irredenta pénzügyminisztere ismeretes. Sok jólértesült forrásból úgy tájékozódtunk, hogy Flachbarth dr. minden elsején délelőtt tizenegy órakor a prágai magyar követségen 180 ezer koronát kap a Prágai Magyar Hírlap fentartására és a magyar keresztényszocialisták organizációs és propagandisztikus szervei számára. Különös azonban, hogy ezekről az ügyekről az illetékes hivatalok és a külügyminisztérium is tud, mégsem tesz lépéseket, hogy az irredenta legfőbb forrása beduguljon.’’565 Flachbarthh idegei felmondták a szolgálatot, s bár előzetesen senkivel sem közölve tervét, mivel útlevelét elvették, hegyi úton Németországba szökött. Jelentkezett a müncheni magyar konzulátuson, és ott akarta bevárni a fejleményeket.566 A Külügyminisztérium utasítást küldött Münchenbe, amely szerint Flachbarthtal egy levelet Írattak haza ügyvédjének. Ebben közli, hogy elvonult gyógykezelésre egy meg nem nevezett szanatóriumba. Ha szükséges, a tárgyaláson megjelenik.567 Flachbarth azonban nem tért vissza Csehszlovákiába. Néhány év múlva Magyarországra költözött, és mint a kisebbségi ügyek szakértője dolgozott tovább. Az ő távozásával megszűnt a Központi Iroda, amely az utolsó intézményes kapocs volt a két párt között. Májusban házkutatást tartottak Tarján Ödönnél és Giller Jánosnál is, és Szüllőnek is próbáltak átadni egy rendőrségi idézést, de mivel külföldön volt, ezért ez nem sikerült.568 Gillert később tanúként is kihallgatták a Tuka-perben. A Tuka és két társa elleni per 1929. július 30-án vette kezdetét, és az október 5-i ítélethirdetésig az újságok a címlapon öles betűkkel számoltak be az eseményekről. Tuka végig tagadta bűnösségét, és a szlovák autonómia töretlen híveként állította be magát. Több tanú ugyanakkor azt állította, hogy 1922-ig nem is beszélt szlovákul, és többször letartóztatták mint magyar nacionalistát. A magyar pártok környezetéből Gál István újságíró és Stőger Károly egykori keresztényszocialista párttitkár tett rá terhelő vallomást, számolt be Tuka kapcsolatairól a magyar pártokkal és a magyar kormánnyal. A vádiratban a legsúlyosabb pontként egy bécsi magyar katonai hírszerzőközponttal fenntartott kapcsolata és az 1920-as évek elején a Szlovák Néppárt mellett felállított fegyveres pártalakulat, a rodobrana (honvédelem) megszervezése szerepelt.569
