Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
IV. Szüllő Géza elnökségének időszaka
158 Szüllő Géza elnökségének időszaka Ezekre kérdésekre keresték a választ az 1928. június 4-én Kassán megtartott országos pártvezetőségi ülésen. Szent-lvány betegségére hivatkozva nem jelent meg az ülésen, de a rendőrségi jelentés szerint taktikai okok miatt maradt távol. Az ülésen érezhető volt a feszültség az ellenzéki álláspontot támogató Törköly József és Szilassy Béla által vezetett csoport és az aktivista állásponttal szimpatizáló Holota János és Richter János nevével fémjelzett szárny között. A ruszinszkói párttagok az ülésen nem vettek részt, s ez az aktivista irányt segítette, hiszen közismert volt Korláth Endre közeledése a keresztényszocialistákhoz. A rendőrségi jelentés szerint az aktivista programot támogató felszólalások voltak többségben. Mindannyian hangsúlyozták az együttműködés szükségét a keresztényszocialistákkal, de ugyanakkor kritizálták is annak tevékenységét. A párt aktivista múltját többen pozitívan értékelték. Az ülés végső kicsengése az volt, hogy a párt támogatásáról biztosította Szent-lványt és a törvényhozókat. Kiemelték az OKP-val való együttműködés fontosságát, de mint egyenjogú partnerek között.546 A magyar sajtó nem számolt be részletesen az ülésről, de végső kicsengése, Szent-lvány helyzetének megerősödése, érezhető volt a megszokottnál rövidebb tudósításokból is. A vezetőség „a párt nevében a gyengélkedő pártvezért törhetetlen bizalmáról, ragaszkodásáról biztosítja s mielőbbi fölgyógyulást kíván neki’’.547 Szent-lvány az 1928 szeptember 26-án Pöstyénben megtartott vezetőségi ülésen bejelentette, újra átveszi a párt vezetését.548 Az október 4-én Losoncon megtartott országos pártvezetőségi ülésen már látványosan, programadó beszédével visszatért a politikába. Ezen az ülésen mondták ki, hogy az eredménytelen tárgyalások után, amelyeket a másik magyar párttal folytattak, külön listán indulnak a választásokon, de a listákat készek kapcsolni.549 Sőt a járási szerveknek is olyan utasítást adtak, hogy a járási választásokon is külön listával induljanak, kérték azonban a listakapcsolást az OKP-val. Néhány nappal később, október 13-án az Ungvárott tartott ülésén az OKP pártvezetősége is nyilvánosságra hozta hasonló döntését a tartományi választásokról. A rendőrség feloszlatta az ülést, amelyet azonban más helyiségben folytattak és befejeztek.550 Hónapokig tartó bizonytalanság után eldőlt, hogy a két párt ismét, immár a harmadik országos szintű választáson, külön listával indul. 6. Az Országos Magyar Kisgazda, Iparos és Munkáspárt Miközben a magyar pártok között folytak a közeledést elősegítő tapogatózások, a Magyar Nemzeti Pártban újabb mozgások indultak meg. A rendőrségi jelentések már 1928 májusában jelezték, hogy a csallóközi kisgazdák egy része elégedetlen a párt új irányvonalával.
