Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
IV. Szüllő Géza elnökségének időszaka
152 Szüllő Géza elnökségének időszaka A nemzeti pártra Magyarországról is nagy nyomás nehezedett. A Bethlen-kormány tevékenysége nyomán az ország kül- és belpolitikai helyzete a húszas évek közepére egyaránt megszilárdult, és elérkezetnek látták az időt a határrevízió nyíltabb hirdetésére. 1927 áprilisában olasz-magyar barátsági és választott bírósági szerződést kötöttek.“5 Az angol lord Rothemere 1927. június 21-én a Daily Mailben Hungary’s Place in the Sun (Magyarország helye a nap alatt) címmel írt cikket. A terjedelmes cikkben Rothemere bírálta a trianoni békeszerződést, elsősorban is annak területi rendelkezéseit. Javaslata szerint a döntően magyarlakta határ menti zónákat és az ott élő mintegy kétmilliós elszakított magyar népességet vissza kellene juttatni az anyaországnak. A cikk nagy visszhangot keltett Magyarországon és az utódállamokban egyaránt. Rothemere lord akciója nyomán alakult meg 1927. július 27-én a Magyar Revíziós Liga, amely nyíltan törekedett a békeszerződés igazságtalanságainak megszüntetésére. A kisantant politikusai ellentámadásba mentek át, Beneš külügyminiszter a szenátus külügyi bizottsága előtt egyenesen háború szításával vádolta a lordot.“6 Ebben a kiélezett helyzetben, amely Csehszlovákia és Magyarország között kialakult, nem volt helye egy utódállamban működő magyar aktivista pártnak. Milan Hodža visszaemlékezésében szintén azzal indokolta a tárgyalások megszakadását a magyarok kormányba lépéséről, hogy a Rothemere-akcióval kapcsolatban megváltozott a közhangulat Magyarországon.“7 4. Tervek a két párt együttműködésére és a községi választások A prágai követ szerint a németekkel történt végső szakítás után a Magyar Nemzeti Párt soraiban nagy zavar keletkezett. Szent-lvány duzzogott, és ezért is ment hosszabb szabadságra, sőt elterjedt a hír, hogy visszavonul a politikától. A követ szerint nehéz lenne a helyére megfelelő személyt találni. Véleménye szerint a Magyar Nemzeti Párt képviselői nem tesznek meg mindent azért, hogy a két magyar párt egyesüljön vagy legalábbis közeledjen egymáshoz. Ehelyett inkább azon keseregnek, hogy az egyes minisztériumokban már más elbírálás alá esnek, mint korábban. A prágai követ már nem látja elvi akadályát a két párt együttműködésnek, mivel a Magyar Nemzeti Párt is ellenzéki álláspontra helyezkedett, ám annál több személyes problémát és ellenszenvet fedezett fel a két párt tagjai között. Ez érvényes volt Szüllő és Szent-lvány közötti viszonyra, de az egyes párttitkárok között vidéken is nagyon elmérgesedett a viszony.“8 Az együttműködés azonban elkerülhetetlen volt, és elsősorban az OKP berkeiből indultak ki különböző kezdeményezések a két párt együttműködésének intézményesítésére. Flachbarth Ernő, a Központi iroda vezetője kidolgozott egy tervezetet, amelynek értelmében a
