Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
IV. Szüllő Géza elnökségének időszaka
146 Szüllő Géza elnökségének időszaka A rendőrség is figyelemmel kísérte a két párt tárgyalásait. A rendőrségnek az volt a véleménye, hogy a két párt között tátongó szakadék immár áthidalhatatlan. A MNP-on belül a többség támogatja az aktivista politikát, csupán Korláth van ellene. A párt által a miniszterelnöknek átadott 14 pontos követelésből csak kettőhöz ragaszkodik igazán a párt: az elbocsátott közalkalmazottak nyugdijának és az állampolgársági ügyek rendezéséhez.504 A rendőrség információi jónak bizonyultak a párton belüli támogatottságot illetően. December 12-én a pártvezetőség egyhangúlag hagyta jóvá a parlamenti klub eddigi munkájáról szóló beszámolót. Jóváhagyta azt is, hogy ha teljesülnek a követelések, a párt lépjen be a kormányba. Szent-lvány kijelentette: „az aktív politikának nem szabad az alkalmat elszalasztani, hogy tényleges gyakorlatban valamit tegyünk, orvosoljuk a magyarság sérelmeit és megakadályozzuk azt a folyamatot, mely hét éven keresztül pusztította a magyarság nemzeti erőit ...”505 Prágában tovább folytak a tárgyalások, és karácsony előtt a parlamenti klub üléséről olyan sokat sejtető hírek jelentek meg, amelyek azt sugallták, hogy január elejére megszületik a megegyezés a MNP kormányba lépéséről, illetve arról, hogy a kormány teljesíti a párt követeléseit.506 A következő év elején azonban nem a MNP, hanem a Szlovák Néppárt lépett be hosszú tárgyalások után a kormányba. A késlekedést részben az okozta, hogy Hlinka hosszú amerikai körúton volt, és nélküle nem akartak dönteni. Hlinkáék két miniszteri tárcát kaptak, melyet Josef Tiso és Marek Gažľk foglalt el január 15-én. Hlinka, a Szlovák Néppárt vezére a Prágai Magyar Hírlapnak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy a kormányba lépéssel nem mondtak le az autonómia kivívásáról. A magyaroknak azt üzente, hogy mivel minden érdekük a szlováksághoz fűzi őket, Prága helyett inkább Rózsahegy felé orientálódjanak.507 (Rózsahegyen volt ugyanis Hlinka plébános.) A Szlovák Néppárt csatlakozásával a polgári kormány helyzete lényegesen megszilárdult. Hlinkáék lépése kellemetlenül érintette Szent-lványt, s tárgyalási pozícióit a kormánnyal szemben mindenképpen gyengítette. A tárgyalások ennek ellenére újra megkezdődtek január második felében. Az addig elért eredményekről és a tárgyalások menetéről a párt komáromi körzetének január 29-i ülésén Holota János és Koczor Gyula nemzetgyűlési képviselő számolt be. Holota az eredmények között említette a párt parlamenti helyzetének megszilárdulását, képviselőinek részvételét minden fontos bizottságban. Ezzel lehetősége van a pártnak valóban befolyásolni a törvények előkészítését. A további eredmények között említette a vámtörvény, a kongruatörvény és az állampolgársági törvény elfoga
