Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)

III. A húszas évek elejétől a második nemzetgyűlési választásokig

128 A húszas évek elejétől 1925-ig

A kommunista párt a magyar vidékeken mindenütt kimagasló eredményt ért el. A hat legmagyarabb járásban a kommunisták a szavazatok 24,14 százalékát kapták, s ez jóval meghaladta az országos átlagot.449 Néhány magyar községben egészen fantasztikus eredményt értek el. A csaknem homogén magyar Guta községben a szavazatok 52,1 százalékát szerezték meg.450 A nemzetiségek által lakott területeken elért jó választási eredményükben szerepet játszott az is, hogy 1924. október 31-e és november 4-e között megtartották a CSKP II. kongresszusát, amelyen a Kommunista Internacionálé határozatainak szellemében kimondták a nemzetek önrendelkezési jogának az elvét, egész az országból való kiválásig. A választási gyűléseken a magyar vidékeken szónoklók hangot is adtak ennek az elvnek.451

A magyar vidékeken még az agrárpárt ért el számottevő eredményt. A centralista pártok rovatban feltüntetett eredmények túlnyomó többségét ők gyűjtötték be a magyar járásokban.

A MNP hat képviselője a következő volt: Szent-lvány József, Füssy Kálmán, Korláth Endre a ruszinszkői ellenzéki pártok vezetője, Holota János, Nitsch Andor a Szepesi Német Párt vezetője és Koczor Gyula. A keresztényszocialista párt négy képviselője: Szüllő Géza, Jabloniczky János, Fedor Miklós a szlovák osztály egyik vezetője és Gregorovits Lipótjókai plébános. Szenátor lett Törköly József, Richter János és Egry Ferenc a MNP részéről, Grosschmid Géza kassai ügyvéd és Franciscy Lajos nyitrai kanonok az OKP-ból.