Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
III. A húszas évek elejétől a második nemzetgyűlési választásokig
A Magyar Nemzeti Párt megalakulása 125 Október 16-án eldőlt, hogy nem állít közös listát a két magyar ellenzéki párt. Ennek látszólag az volt az oka, hogy a keresztényszocialistáknak csatlakozniuk kellett volna egy már megkötött választási együttműködéshez, amely a MNP és a Bund der Landwirte között jött létre. Ez tartalmazta, hogy a lista neve Bund der Landwirte lesz, és a keresztényszocialisták ragaszkodtak a nevük feltüntetéséhez a lista megnevezésében. Ehhez azonban a szudétanémetek nem járultak hozzá. Ez az érvelés hangzott el Szüllő Géza és Szent-lvány József budapesti tárgyalásain október 26-án. Ezen a napon ugyanis Prónay György, a Miniszterelnökség államtitkára és Khuen-Héderváry Sándor külügyminiszter-helyettes találkozott a két pártvezérrel, és megpróbálták közelíteni az álláspontokat és a minimális együttműködésre rábírni a feleket. A megbeszélésről jelentést küldtek a prágai követnek, amelyben „tudomásul vették, hogy egyrészt Szentiváni kötve van a Bund der Landwirtevel való közös listára vonatkozó megegyezés által, másrészt a magy. kér. szoc. párt ehhez nem csatlakozhatik miután a Bund der Landwirte nem egyezik bele abba, hogy a közös elnevezésbe a kér. szoc. név bevétessék. Ily körülmények között nem marad más hátra mint külön listákkal venni részt a választási campagneban.” Hosszas heves vita után megegyezés jött létre, hogy az OKP a képviselőválasztáson mind a 7 választókerületben állít listát, míg a MNP csupán 4-ben, hogy ne rontsa a szlovák kerületekben a keresztényszocialisták esélyeit. A szenátusi választáson az OKP mind a 4 kerületben, a MNP csak kettőben állít listát. Végül megegyeztek abban is, hogy az alsóbb szervek kortesei nem fogják egymást támadni, bár mindkét pártvezér kétségbe vonta, hogy ez betartható lesz.438 A közös lista meghiúsulásának valódi okait a rendőrségi jelentés abban látta, hogy a Szüllőék attól tartottak, hogy ezt a lépést kihasználja a Lelley-csoport. Azzal csalogatják át a táborukba a keresztényszocialisták nagy részét, hogy Szüllőék egy liberális párthoz csatlakoznak, valamint nagy ellenszenvet váltott ki az is, hogy a zsidó gyáros Tarján Ödön is szerepelt a MNP listáján.439 Ezt a feltevést igazolja Szüllőnek a nemzetgyűlési választások alatt készített feljegyzése is. „Három fronttal szemben kellett felvennem a harcot. Az egyik a Lelei csoport, aki azzal korteskedett, hogy én a liberális pártba akarom átvinni a keresztényszocialista pártot, a második front a cseh állam, a harmadik front a Szentiványi magyar nemzeti párt. Ez a párt azzal korteskedett, hogy az én pártom ultra montan (szélsőségesen klerikális - A. B.), az ő pártja pedig a magyar. így a választók egyrésze azelőtt a dilemma előtt áll, hogy ha reám szavaz, akkor úgy magyarságában, mint vallásos érzületében hátrányos helyzetbe kerül. A nemzeti párt szenátor jelöltje, Richter
