Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)

III. A húszas évek elejétől a második nemzetgyűlési választásokig

A Magyar Nemzeti Párt megalakulása 121

rán Szent-lvány birtokai is veszélybe kerültek. Még 1923-ban lefoglalták 7000 holdnyi birtokait, de nem került sor a parcellázásra.422 A rendőrségi jelentések szerint Szent-lvány lépéseket tett a kormány irányába, hogy megmentse a birtokait.

Az új pártprogram kidolgozása és a nemzetgyűlési választásokra történő előkészületei során Szent-lvány azzal a meglepő gondolattal állt elő, hogy elképzelhető a kisebbségek kormányban való részvétele. „A munkaprogramnak a politikai realizmusban kell megszületnie. Más szóval olyannak kell lennie, amelyik a nemzeti kisebbségeknek a kormányzásban való részvételét sem zárja ki. S itt kerül azután elénk a kérdés, mik a feltételei ennek? Nem lehet kétségünk az iránt, hogy a nemzeti kisebbségek jövendő nemzetgyűlési képviselete első feltételül állítja a nemzeti állam átalakítását a föderalizmus alapján álló nemzetiségi állammá.”423

Szent-lvány elképzeléseihez természetesen a magyar kormányköröket is meg akarta nyerni. „A felvidéki magyarság gazdasági megszervezése" címmel 1924. október 7-i keltezéssel többoldalas dokumentumot készített magyar kormánykörök számára. Ebben azt fogalmazta meg, hogy milyen gazdaságpolitikát kövessen a csehszlovákiai magyar kisebbség a magyarországi gazdasági támogatás hiányában. Ennek lényege a tudatos bekapcsolódás az új állam gazdasági folyamataiba. „Kétségtelen, hogy nagyon nehéz egészen határozottan és pontosan meghúzni azt a határvonalat, ameddig az ottani (csehszlovákiai - A. B.) közigazgatási alakulatokkal való összeköttetés felvehető, azonban nagy vonalakat mégis meg lehet állapítani. Véleményem szerint meg is kell, mert az ottani magyar kisebbség gazdasági megerősödése tekintetében a mai Magyarország nagyon kevés támogatást nyújthat. Szükség van tehát arra, hogy az ottani elsősorban magyar, ha azonban az nem elegendő, úgy tót vagy cseh gazdasági élet erősségeiből merítsünk, mindig nyitva hagyva az ajtót arra, hogy-ha a szakításra alkalmas pillanat elérkezik, az mi rajtunk álljon.”424 A kedvező pillanatban történt szakításra példaként hozza fel a tornaijai bankot, amelynek 25 százalékos tulajdona volt. Miután azonban a cseh Légió Bank megszerezte a részvények felét, kilépett a bankból. A tudatos együttműködésre pedig a pozsonyi hitelszövetkezeti központtal folytatott tárgyalásait említi politikamentes hitelszövetkezetek létrehozása érdekében. Továbbá a tornaijai járási lótenyésztő egyesületet említi, amelynek támogatására megnyerte a járási főnököt és a pozsonyi lótenyésztő felügyelőt. Az egyesület jelentős magyar kisgazdatömegeket megmozgató gazdanapokat, kiállásokat szervezett, apaállatokkal látták el a tenyésztőket. „Ezek kis és partikuláris érdekeket szolgáló akcióknak látszanak, azonban az egész vonalon való tervszerű végrehajtásuk végeredményben mégis