Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
III. A húszas évek elejétől a második nemzetgyűlési választásokig
Az Országos Parasztpárt 119 lampolgárság megadását követelte minden jogosultnak, illetve a kisebbségekre vonatkozó törvények betartását szorgalmazta. A rendőrségi jelentés szerint fontos szerepet játszott a megalakulásban dr. Gellért Jenő, aki emigráns volt, és a Tanácsköztársaság alatt Budapesten vezető posztot töltött be. Eredetileg a párt által kiadott újság, Az Ugar szerkesztését is rá akarták bízni, azonban Mikié félt a pártot az ö nevéhez kötni, ezért Máté lett a szerkesztője, de a háttérben ott tevékenykedett Gellért is. „Hozzáteszem, hogy maga Mikié képviselő jelentette ki, hogy csak igazi földművesekkel vagy földmunkásokkal akar dolgozni, és az agitációra hozzájuk csupán olyan embereket küld ki, akik eddig nem voltak semmilyen módon kompromittálva, mert állítólag ismer sok panaszt a kisgazda és munkás népből, neheztelve elsősorban arra, hogy eddig hozzájuk csak volt kommunisták és zsidók jártak’’ - írja a rendőrségi jelentés. Végezetül megjegyzi a jelentés, hogy nem nagy jövőt jósol a pártnak. Az állam szempontjából lehet üdvözölni az akciót, mivel a tagjait a magyar ellenzéki pártok soraiból fogja megszerezni.411 A párt alakuló ülésére 1924. szeptember 21-én került sor, ahol elnökké Mikié Vincét választották. A párt elsősorban a vidéki paraszti tömegeket igyekezett megszerezni.412 A Komáromi járásban a párt az első helyi csoportját 1925. február 1-jén Gután hozták létre. Az alakuló népgyűlésen, demagógiával fűszerezett beszédében Máté András a nagybirtokosokat támadta, és a földreform végrehajtását szorgalmazta. Támadta a magyar ellenzéki pártok politikáját is.413 Több rendőrségi jelentés is beszámol a párt szervezéséről, némelyik tévesen a Gúta községben létrehozott földbérlő szövetkezet megszervezését is ennek a pártnak tulajdonítja.414 Ezt a földbérlő szövetkezetei azonban az agrárpárt, illetve a Csánki-párt tagjai hozták létre.415 A tagok elsősorban gűtai kisparasztok voltak, akik csekély bérért 10 magyar hold körüli nagyságú földet béreltek a Stagnóca és a Királynérét nevű részeken.416 Többszáz törekvő kisgazda számára, akik itt földet béreltek, ez megnyitotta a fölemelkedés útját, és a falu társadalmára is nagy hatással volt. Ezt a néprajzi kutatások egyértelműen igazolják.417 Az új párt és a szakadás előtt álló OKP Lelley-csoportja között tárgyalások folytak 1925 tavaszán-nyarán az együttműködésről, esetleg az egyesülésről. De a tárgyalások nem jártak sikerrel, elsősorban azért, mert az új párt a keresztényszocialisták elleni támadásra és a vallás politikától történő elválasztására helyezte a hangsúlyt a kampány során. Lelleyék is elálltak a tervtől, mivel a pártszakadás után a Szüllő-féle csoport sem lépett be az új, általuk liberálisnak tartott, Magyar Nemzeti Pártba. így mind a parasztpárt, mind a Lelley-csoport egyedül indult a nemzetgyűlési választásokon. A pa
