Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
III. A húszas évek elejétől a második nemzetgyűlési választásokig
106 A húszas évek elejétől 1925-ig 7. A magyarországi anyagi támogatás és a magyar pártok a húszas években Már említettük, hogy az anyagi támogatást a legnagyobb titoktartás mellett kezelték mind az anyaországban, mind a határon túl. Az átutalásokról gyakran nem készültek feljegyzések, ill. az ellenőrzésük után később azokat megsemmisítették. Papp Antal egyik előterjesztésében engedélyt kér a miniszterelnöktől egy magánlakáson összegyűlt számadások megsemmisítésére. Mivel „azoknak teljes egészükben való megőrzése egy magán lakásban sok veszélyt rejt magában, hivatalos levéltárban való elhelyezésük pedig szintén veszedelmes lenne’’. Megjegyzi még, hogy hasonló gyakorlatot alkalmaznak a Külügyminisztériumban is.364 A szervezetek titkosságának megőrzése, a kémkedés ellen külön magándetektív-szolgálatot foglalkoztattak. Ennek költségei Védelem címén szerepel a TESZK költségvetésében.365 A levéltári források hiánya különösen szembetűnő a Bethlen István lemondását követő időszakban, a harmincas évek elejétől, amikor úgyszólván nem találunk feljegyzéseket az anyagi támogatásról. A Bethlen-korszak alatt működött TESZK töredékesen fennmaradt iratanyaga azonban lehetővé teszi, hogy áttekintsük és elemezzük a Csehszlovákiába irányuló támogatást. Hangsúlyozom, ez csak a TESZK költségvetésén keresztül nyújtott támogatásra vonatkozik, a más alapokból, alkalmanként nyújtott támogatásokra külön utalok. A húszas években a csehszlovákiai magyarságnak nyújtott támogatást' a 3. táblázatban foglaltam össze.366 Az 1924/1925-ös évről nincsenek adataim, az 1925/1926-os évről rendelkezésünkre áll Szinyei Merse István javaslata a felvidéki költségvetésre. Ebben havi 7 368 000 csehszlovák korona kiadást javasol.367 Az anyagi támogatást a felhasználási helye szempontjából két részre oszthatjuk: az anyaországban és a Csehszlovákiában felhasznált összegekre. Az anyaországban felhasználthoz tartozott a budapesti központ és a védelem költségei, amely a társadalmi szervezetek titkosságát volt hivatott biztosítani. A táblázat nem tartalmazza a Védelem költségeit, amely évente 732 ezer és 1,2 millió csehszlovák korona között mozgott.368 A hiányos adatok ellenére is az egyes éveket összehasonlítva megfigyelhetők bizonyos tendenciák a támogatási stratégiában. A budapesti központ költségei minden esetben néhány százalékát tették ki a kiadásoknak. Az 1923/1924-es évben némileg torzítja az arányokat a magyar korona nagymértékű értékvesztése, a korona-valuta árfolyam rosszabbodása. A központnak szánt összegekből fizették a Rákóczi Szövetség, majd a FESZ munkatársait, folyósí-
