Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)

III. A húszas évek elejétől a második nemzetgyűlési választásokig

102 A húszas évek elejétől 1925-ig A Nyitrai nagymegyében 5 kisgazda és 4 keresztényszocialista kapott mandátumot, de ezt az eredményt a választási bizottság tö­rölte, és új választásokat tartottak 1924 áprilisában. A Zólyomi nagymegyében 6 mandátumot szereztek a szövetke­zett pártok, ahol a képviselők között volt Petrogalli Oszkár, a közpon­ti iroda igazgatója, Törköly József, a kisgazdapárt országos elnöke és Tarján Ödön gyáros. A Kassa nagymegyei képviselők között volt Dobránszky János ka­tolikus plébános, Grosschmid Géza ügyvéd, Fleischmann Gyula, a keresztényszocialista párt főtitkára. A Liptószentmiklósi nagymegyei képviseletben 6 szövetkezett ellen­zéki képviselő volt található. Köztük Fedor Miklós, az OKP szlovák osz­tályának egyik vezetője és Nitsch Andor a szepesi németek vezetője. A választásokat követően november 4-én került sor az OKP Po­zsonyban megrendezett második kongresszusára, amelyen a meg­erősödött párt mint az őslakosok autonómiájáért töretlenül kiálló párt ünnepelte sikerét. A kongresszuson elsősorban a programmal és az elért eredményekkel foglalkoztak.348 Ügyelve a külsőségekre, a főbb beszédek három nyelven, magya­rul, szlovákul és németül hangzottak el. A korabeli sajtó kissé fel­lengzős stílusban számolt be az ott elhangzottakról. „Az Igazságos­ság és kíméletlen kritika pörölyével döngették azt a Potemkin falat, melyet a mai kormányrendszer emelt s az az őszinte testvéri együtt­érzés, amelynek a szlovákok, németek tanújelét adták, hangos cá­folata annak az aknamunkának, mely a szlovenszkói őslakosság kü­lönböző nemzetiségei közötti ellenségeskedés felszívásával akar tor­nyot emelni a sovén centralizmusnak.’’ Lelley, a párt elnöke beszé­dében az autonómiára helyezte a hangsúlyt. A beszédek után meg­választották az országos pártvezetőséget, amelynek a magyar-né­met és a szlovák osztályból egyaránt 40-40 tagja volt. Másnap az új pártvezetőség, szintén paritásos alapon, megválasztotta a párt 12 tagú országos elnöki tanácsát. Az elnöki tanács ismét Lelley Jenőt választotta a párt elnökévé.349 6. A magyarországi anyagi támogatás keretei a Rákóczi Szö­vetség feloszlatása után A Rákóczi Szövetség feloszlatása után annak a felvidéki magyarság gondozásában játszott szerepének egy részét a Felvidéki Egyesüle­tek Szövetség vette át. A Felvidéki Egyesületek Szövetsége (FESZ) 1922. június 29-én alakult. Megalakulásának körülményeiről nincse­nek adataim. Néhány vezetőjének neve alapján feltételezhető, hogy a Felvidékről áttelepült, a korábbi állami apparátushoz tartozó egyé­nek hozták létre. Első ismert elnöke Juhász Béla, aki korábban Kas­

Next

/
Thumbnails
Contents