Novák Veronika (szerk.): Migráció - Nostra Tempora 5. (Dunaszerdahely, 2001)
Arne B. Mann: A csallóközi romák történelméből
Arne B. Mann elégtelen ismereteink vannak. A szlovák honismereti szótár feltüntette, hogy Újvárban 1944-ben internáló központot hoztak létre, amelybe 5000 zsidót és romát hurcoltak /24/, de a mai napig nem született a táborról önálló tanulmány, annak szerepe közelebbről nem volt megvilágítva. Nézetünk szerint a helytörténészek és a hivatásos történészek, esetleg a helyi történelemtanárok erkölcsi feladata, hogy a levéltári és terepkutatások alapján hozzájáruljanak a romák történelmében nem kellően tisztázott időszak feltárásához. Dél-Szlovákia, összehasonlítva a kelet-szlovákiai régiókkal, nem tartozik azon területek közé, ahol magas a roma lakosság koncentrációja. 1989 előtt, amikor a roma probléma hivatalosan nem létezett, a “cigány származású lakosokat“ rendszeresen tudtuk nélkül számlálták az állami hivatalok. Az utolsó ilyen összefrás szerint, amely 1989. december 31-én készült, a Csallóköz négy járásában öszszesen 21 988 roma élt, amely a lakosság 4,6%-a volt. A Dunaszerdahelyi járásban 5 558 = 5,1%, a Galántai járásban 7 365 = 5,1%, a Komáromi járásban 3880 = 3,5%, az Érsekúvári járásban 5 185 = 3,4%, (összehasonlításként az Iglói járásban a romák aránya 12,5%, a Poprádi járásban 11,6%, a Rimaszombati járásban 18,7%). A Dél-Szlovákiában élő romák a rég letelepedett romák csoportjába, annak magyar ágába (ungarike Roma) tartoznak, a régió északabbi részein pedig a szlovák romák (slovaóike roma) csoportjába. A két csoport közötti határ kérdésével eddig senki sem foglalkozott, minden bizonnyal megegyezik az általános nyelvhatárral. A két csoport közti különbség nem jelentős, szokás szerint mindkettő főleg kovácsolással és muzsikálással foglalkozott, kultúrájukban, nyelvezetükben kölcsönös hatások mutathatók ki, egymással kapcsolatban állnak és tagjaik házasságot is kötnek. A romák külön csoportját alkotják az oláh romák (vlachike Roma), akik még a II. világháború után is vándoroltak. Míg a rég letelepedett romák főleg vidéken, falvakban élnek, az oláh romák főleg Dél-Szlovákia gazdagabb városaiban voltak erőszakkal letelepítve (a vándorlást az 1958-ban kiadott 74-es számú törvény megtiltotta). A többi romával összehasonlítva Szlovákia lakosságának mintegy 5%- át alkotják, Dél-Szlovákiában arányuk magasabb lehet. Hagyományos foglalkozásuk a lócsiszárság, később 70
