Novák Veronika (szerk.): Migráció - Nostra Tempora 5. (Dunaszerdahely, 2001)
Weinbergerová Mária: Zsidó települések Szlovákia területén
''^uîr-Weinbergerová Mária Zsidó települések Szlovákia területén Hazátlan nemzet számára az otthont az egész világmindenség jelentette. Miután a rómaiak elfoglalták a zsidók hazáját és megsemmisítették templomukat, a zsidók szétszéledtek az óvilág minden tájékára. Magukkal vitték hitüket és hagyományaikat, melyeket szétszórtan immár kétezer éve őriznek, és amelyeknek a mai napig felmérhetelen integrációs jelentőségük van. Megsemmisített templomukat nem újították fel, s újat sem építettek helyette. Hagyományaik a két fő típuscsoportnál - a spanyol (szefárd) és a német (askenázi) zsidóknál élnek tovább. A mai Szlovákia területére Ausztriából, Francia-, Olasz- és Németországból érkeztek zsidók (askenáziak) és kezdtek itt letelepedni kb. a 10-11. század folyamán. A szefárdok sohasem telepedtek le itt tömegesen, csupán elvétve érkeztek mint kereskedők, tudósok vagy orvosok./I/ Az uralkodók tudatosították a zsidókkal való együttműködésben rejlő lehetőségeket s főleg az ebből származó hasznot a hazai kereskedelem számára. Ennek ellenére a keresztény egyház hatására már kezdtek megjelenni azok a szabályrendeletek, melyek a zsidóságot úgy a közéletben, mint a magánéletükben korlátozták. A zsidók nem vállalhattak közhivatali tisztséget, nem lehetett földtulajdonuk, nem köthettek házasságot keresztényekkel és nem tarthattak keresztény vallású szolgaszemélyzetet. /2/ Habár közvetlen írásos bizonyítékunk a zsidó közösségek jelenlétéről Szlovákia területén nincs, a 13. század feléből származó jogi intézkedések alapján azonban, melyek a zsidók társadalmi pozícióját és a keresztény lakosokkal való együttélésüket tárgyalják, feltételezhetjük, hogy már a 12. században itt éltek. /3/ A zsidók minden valószínűség szerint a legfejlettebb piacokkal rendelkező térségekben 49
