Novák Veronika (szerk.): Migráció - Nostra Tempora 5. (Dunaszerdahely, 2001)
Bevezető - Horváthová Margita: Német betelepítés a Csallóközbe
Német betelepítés a Csallóközbe A térségben lezajló gyakori katonai összecsapások ellenére gyarapodott Főrév lakosainak száma az elkövetkező időkben is. 1646-ban a faluban 38 család élt, többnyire németek voltak. Magyar családokkal (akiket az 1574-es úrbéri összeírásban tüntettek fel) a 17. században már nem találkozunk. A falu az Osztrák-Magyar Monarchia megszűnéséig megőrizte német jellegét. A főréviek nem fizettek földesuruknak pénzbeli robotot, csak mezei munkákat - kaszálást, gereblyézést, szénagyűjtést, fuvarozást - voltak kötelesek végezni. Az adófizetés alól is fel voltak mentve, mert nem rendelkeztek szántóval. A vereknyei alattvalókkal együtt csak a révnél szolgáltak. A 17. század közepén Főrév nyugaton a pozsonyi polgárok birtokát képező Malomligettel volt határos. Sok gyümölcsöskert volt ezen a területen. A Malomliget a Kis Liget (Kleine Burgerau) nevű szigettel együtt alkotta azt a területet, mely később „Brenner“ (Pálenisko) név alatt vált ismertté. Főrév ígéretes fejlődését 1683-ban a több ezer fős török katonaság átvonulása, majd Thököly Imre seregeinek rombolása szakította meg. A 18. század elején II. Rákóczi Ferenc csapatai és az osztrák csapatok közti összecsapások komoly veszteségeket okoztak a Csallóközben is. Főrév a háborúk következtében nagy károkat szenvedett, a fennmaradt adatok szerint teljesen lepusztult és leégett. Ennek ellenére az 1712-es portaösszeírás szerint a lakosság száma nem csökkent olyan mértékben, mint a szomszédos Vereknyén. Auer Mihály bíróval együtt a faluban 31 család maradt. A 19. század végén és a 20. század elején Főrévben sok munkáscsalád telepedett le, akik a pozsonyi ipari üzemekben voltak alkalmazva. Az első világháború kezdete előtt a faluban 158 ház állt, 1301 lakossal. Főrév határába tartozott a Brenner tanya is, ahol 28 család élt. A tanya lakosai a Duna fő folyásán néhány malmot birtokoltak. 1817-ben céhbe tömörültek, amelynek szabályrendeletét I. Ferenc adta ki. Főrévhez tartozott továbbá a farkastoroki erdő, ahol 2 erdészházban 31 lakos élt. A Heckler-majoron 16, a zabosi településen pedig 52 lakos élt. A középkorban ez a terület a Duna bal partján a Habern szigeten volt és csak a 18. század második felében a folyó fő folyásának 17
