Novák Veronika (szerk.): Migráció - Nostra Tempora 5. (Dunaszerdahely, 2001)
Gál Margit: Az amerikai kivándorlás kezdetei a Galántai és Vágsellyei járásban
Gál Margit és 23 nő), a legkevesebben 1911-ben, mindössze 26 személy (9 férfi és 17 nő). A világháború kitörésének az évében, 1914-ben 41 személy (29 férfi és 12 nő) kapott útlevelet Amerikába. A bejegyzések alapján előfordult, hogy az illető meggondolta magát s visszavonta a kérvényét, esetleg lemondott az útlevélről, vagy útlevél nélkül vándorolt ki, de volt rá példa, hogy a kivándorolni szándékozó meghalt, még mielőtt az útlevelét megkapta volna. Az úticél rovatban általában a „kenyérkereset“, „munkakeresés", vagy egyszerűen a „kivándorlás“ szerepel. Csak az érdekesség kedvéért említjük meg a 3. szám alatt mellékelt jegyzékben a diószegi Kuffner báró nevét, aki 1910 - ben tanulmányi útra kapott útlevelet Amerikába és más kontinensekre, vagy a környék másik ismert személyiségét, az ábrahámi Esterházy Károly grófot, akinek az útlevelében 1911-ben úticélként az „egész világ“ s a „szórakozás" szerepel. /36/ A kivándorlók számáttekintve a Galántai járás községei közül az első helyen Vága község áll. A tárgyalt időszak 6 éve alatt összesen 195 vágai lakos kapott útlevelet Amerikába, s ami szintén érdekes, csaknem fele-fele arányban férfiak és nők (100 férfi, 95 nő). Ezek a számok természetesen az útlevelet kérő személyek számát jelzik csupán, a valóságban kivándoroltak száma lehetett ennél nagyobb, hiszen sokan többedmagukkal keltek útra, amint azt a mellékelt névjegyzékből is láthatjuk. Ezzel szemben Alsószeli, Hidaskürt, Hódi, Kosút, Nagyfödémes, Nádszeg, Pered (1922-ig a Galántai járáshoz tartozott), Taksony és Vezekény községekből nem találtunk kivándorlási adatokat a megyei nyilvántartásban. A Vágsellyei járásra vonatkozó kivándorlási adatokat Nyitra megye fentebb említett útlevél-nyilvántartási könyveiből merítettük az 1905-1914-es időszakból. Az 1906-os, 1908-as és az 1909-es évek nyilvántartásai azonban nem maradtak fenn, így mintegy 7 év adatait tekinthettük át. A vizsgált időszakban az akkori Vágsellyei járás területéről 379 személy (292 férfi és 87 nő) kért, illetve kis kivétellel kapott is Amerikába szóló útlevelet. A legtöbben 1907-ben, összesen 146 személy (113 férfi és 33 nő), míg 1914-ben csupán 8 személy kért kivándorlási útlevelet Amerikába (2. sz. melléklet). A járás községeinek kivándorlási arányáttekintve a legnagyobb számban Sopornya lakosai szerepelnek az útlevél-nyilvántartásban. Az 1905-1914 közötti idő-142
