Novák Veronika (szerk.): Migráció - Nostra Tempora 5. (Dunaszerdahely, 2001)

Gál Margit: Az amerikai kivándorlás kezdetei a Galántai és Vágsellyei járásban

Gál Margit legnagyobb eredménynek mégis az tekinthető, hogy az egész megyében munkásmozgalmak, sztrájkok nincsenek, sőt a kivándorlás láza is békében hagyja a megye polgára­it, mert minden dolgozni akaró munkáskéz tisztességes keresetet kap a maga és családja fönntartására“. /27/ A szántöldek harmadrésze haszonbérben volt, de a bérlőosz­tály elegendő forgótőkével rendelkezett a földek művelésé­hez. Minden nagyobb birtok tulajdonosa igyekezett a birto­kán mezőgazdasági iparvállalatot létrehozni, vagy valame­lyik közeli gyár részére ipari növényt termeszteni. /28/ Munkalehetőséget a Galántai járás területén elsősorban a Diószegi gazdasági cukor- és szeszgyár részvénytársaság uradalma kínált, amely 9510 kát. hold összterületen gaz­dálkodott (ide tartozott Magyar- és Németdiószeg, Ábra­hám, Barakony, Gány, Hódi, Kajal, Kis-és Nagymácséd, Ko­­sút, Nagyfödémes, Pusztafödémes, Nebojsza, Szered, Tós­­nyárasd, Vágszerdahely, Vezekény és Vízkelet). A nagyobb munkaadók közé tartoztak az Esterházy-uradalmak Galán­­tán, Ábrahámon, Felsőszelin, Taksonyban, Tallóson és Vízkeleten. Nagyszámú munkaerőt alkalmazott a környék falvaiból Alsasse d'Hennin hercegnő uradalma Szereden 3100 kát. hold területen, melynek jelentős volt a cukorré­patermesztése, ló- és szarvasmarhaállománya, tejgazda­sága és erdészete, valamint Gülcher Ármin birtoka Neboj­­szán. /29/ Nyitra megye történetében írja a szerző a 19. század végén, hogy az amerikai kivándorlás itt is megkövetelte a maga kontingensét, de nem olyan mértékben, mint pl. Sá­ros megyében. A nyitramegyeiek inkább Ausztriába, Bécs­­be mennek nagyobb tömegben. Megjegyzi, hogy mindenütt, ahol az országos átlagtól jóval többnek találjuk a nők szá­mát a férfiakénál, arra bukkanunk, hogy annak oka a férfi­ak elvándorlása munkakeresés végett. Nyitra megyében ebben az időben 1000 férfira 1066 nő jutott, Pozsony me­gyében ugyanannyi férfira 1049 nő, míg az országos átlag 1000 férfira eső 1015 nő volt. /30/ Munkalehetőséget a Vágsellyei járás területén egyrészt a Közalapítványi uradalom biztosított, amelybe Vágsellyén kívül Vágkirályfa, Hosszúfalu, Pered és Királyrév is tarto­zott, s 2200 kát. hold területen gabonatermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkoztak. /31/ Ezen kívül nagyobb számú munkaerőt foglalkoztattak a századforduló táján 140

Next

/
Thumbnails
Contents