Novák Veronika (szerk.): Migráció - Nostra Tempora 5. (Dunaszerdahely, 2001)
Bevezető - Horváthová Margita: Német betelepítés a Csallóközbe
Német betelepítés a Csallóközbe A németek betelepülésének második, korszaka a 16-17. századi európai ellenreformációs mozgalommal függ össze. Bajorországból, Tirolból és más német országrészekből, valamint Észak-Olaszországból, Svájcból érkezett új vallás hívei, az anabaptisták a Hegyentúlon, a Morva folyó és a Kis-Kárpátok között telepedtek le. Azon falvak, uradalmak sora, amelyek új hazát nyújtottak nekik, északon egész Trencsénig nyúlt. Megnevezésükre a habán elnevezés honosodott meg. Ugyancsak a 16-17. században érkeztek németek Bajorországból, Tirolból és más osztrák területekről Pozsonyba és környékére, valamint a Csallóköz északi részeibe. Főleg vallási okok miatt indultak új hazát keresni, Magyarország liberálisabb hozzáállásával több menekülő célpontja volt. A német betelepülés harmadik hulláma a 18. századra tehető. Több szakaszra osztható. Első szakaszát a török háborút követő évek alkotják, ez szervesen összefügg a gazdasági élet felújításával, helyreállításával, az elnéptelenedett területek benépesítésével. Ebben a korszakban telepedtek le németek Moson vármegyében és annak három falujában - Horvátjárfalun, Oroszvárait, Dunacsúnon ( melyeket 1946-ban Csehszlovákiához csatoltak). Több földesúr és nagybirtokos hívott uradalmaira telepeseket a német országrészekből, mindkét fél számára kedvező feltételek mellett. A 18. század második felében a Kis-Kárpátok térségében a Pálffy család birtokain alpesi és stájerországi favágók telepedtek le. A német telepesek bevándorlási hulláma II. József uralkodása alatt tovább erősödött. A telepítési ügyeket külön királyi megbízott intézte. Munkájának köszönhető, hogy több észak-németországi család Diószegen telepedett le. 1785 után a Szepességben telepedett le több német család, sokan közülük a len termesztésében és feldolgozásában, ill. a takácsmesterségben voltak járatos szakemberek. Ugyanakkor a betelepülő németek között akadt néhány szarvasmarhatenyésztő is. A mai Szlovákia területére irányuló német betelepítés negyedik hulláma a 19. századra tehető. Szorosan összefügg az ipari üzemek létrehozásával és fejlődésével, főleg a vasipar és a kohászat terén. A németek már a középkorban komoly erőt képviseltek a mai Szlovákia területén. Némely becslés, főleg a korábbi 11
