Novák Veronika (szerk.): Migráció - Nostra Tempora 5. (Dunaszerdahely, 2001)
Nagy Hildegarda: A németek betelepítése Diószegre II. József uralkodása idején
Nagy Hildegarda volt, a kolonisták gyerekeinek a tanulás problémát okozott. Előfordult az is, hogy maga a tanító sem tudott németül. 1785-ben pl. a fiatal kántortanitó, Sebők József ugyan tudott németül, de nem olyan szinten, hogy a gyerekeket is taníthatta volna. /18/ Fennállt annak a veszélye, hogy a fiataloknál, akik túlnyomórészt magyar környezetben nőnek fel, fokozatosan háttérbe szorul majd az anyanyelv használata, annak ellenére, hogy 1788-ban a német nyelv „élettel teljes“ volt. /19/ A telepesek ezért saját maguk is taníttatták gyerekeiket az írástudó parasztok házainál. A fiatalok művelődése egészen 1825-ig mostoha körülmények között folyt a falu egyik félreeső helyén. Az első tanító, aki a gyerekeket anyanyelvükön tanította, Kollauf Jakab volt, aki az iskolában 1852-1857 között oktatott./20/ A falu önállóságának elnyerése után a német kultúregylet segítségével új, kétosztályos iskolát építettek. Az iskolaépületben volt található a tanítói lakás is. Az új iskolát 1825-ben építették /21/, saját költségvetése, pecsétje volt. Az iskola ügyeit az iskolaszék irányította, elnöke a plébános volt, aki egyben a magyardiószegi iskolaszék elnöke is volt. Az iskolában már a 20. század elején egy magyar osztályt is nyitottak. Az iskola igazgatója az 1905-1932-ig terjedő időszakban Lechner Béla kántortanító volt. A tanítói kar legkiemelkedőbb egyéniségei Kauer Ernő igazgató és Adolf Pitsch tanító voltak, kiknek köszönhetően a német nyelvtanítás Németdiószegen ismét fellendült. 1936-ban Adolf Pitsch tanító volt a németek betelepülésének 150. évfordulójára rendezett helyi nagyszabású ünnepség fő szervezője. Ez alkalomból megjelent szerkesztésében egy újság is. Az ünnepséget a rendezők nagy gonddal és körültekintéssel készítették elő, a meghívott vendégek között volt Dr. August Gessner mérnök és professzor, a prágai Német Kultúregyesület tagja, Steinhübl tisztelendő Galserhauból és Dr. Walter Stökl evangélikus prédikátor Pozsonyból. 1938-ban Kauer Ernő és Pitsch Adolf a politikai események hatására saját kérésükre eltávoztak a faluból és feladták tanítói állásukat. Távozásuk után a német nyelv tanításának a színvonala visszaesett, ugyanis az utána érkezett tanítók már nem beszélték tökéletesen a nyelvet. 1942 után, mikor a két falu egyesült, az iskola is elveszítette önállóságát, a magyar- és németdiószegi iskolaszék közös iskolaszéket választott. A két iskola egyesítésének a gondolata ugyan 110