Tóth Károly (szerk.): Ezredforduló. A tudomány jelene és jövője a kisebbségben élő közösségek életében c. konferencia előadásai - Nostra Tempora 3. (Dunaszerdahely, 2001)
Jelen és jövő. Modellértékű kutatások ismertetése - Bakó Boglárka: Lokális identitás és ineretnikus kapcsolatok a Kárpát-medencei kisebbségi magyar közösségek tudatában
Lokális identitás és interetnikus kapcsolatok... ták, „nahát, hoztad?”, „igen, legyen, ami lesz”, és a néptanácstól bevittük a kultúrotthonba, ott volt az ünnepély. Én vittem a piros-fehér-zöld zászlót, ő (az akkori magyar polgármester) vitte a románt, a piros-sárga-kék zászlót. Hát, persze utóhang aztán nagy volt, majdnem, hogy verekedés, én kaptam is egy döngöcskét (fejbevágást), de hát az kibírható volt, és az is (azaz, aki ütött) egy kicsit beteges volt az idegivel. Még a milíciára (rendőrségre) sem mentem. Ők egy olyan fajták, hogy énekelnek jól magyarul is, nagyon jó énekeket tudnak, de az érzelmük azért csak román, kimutassák, mikor kicsit részegek (nevet). (68 éves, középfokú végzettségű, 1996-ban alpolgármesteri tisztséget betöltő férfi) Az apácai magyar közösség életében fontos szerepe van a magyar nemzeti trikolórnak. Hétköznapokon a kis magyar zászlók, szalagos koszorúk kiemelt helyeken találhatóak, pl. a két tannyelvű iskola épületének egyik üveges vitrinjében, a polgármesteri hivatal tanácstermének szekrényében, a volt RMDSZ elnök lakásában. Ezzel a gesztussal a magyar etnikum szimbolikusan magyarrá nyilvánítja a falu fontosabb nyilvános és központi privát helyeit. A magyar nemzeti szalagokat nagy becsben tartják az apácai magyar családok. Ezeket a házak tisztaszobájának üveges szekrényében vagy polcán helyezik el. Ünnepnapokon a „magyar nemzeti szín” kikerül a falu nyilvános terébe, de pusztán a magyarországi delegációk révén, azaz, ha külföldről érkező vendégek koszorút helyeznek el a falu híres szülöttjének, Apáczai Csere Jánosnak a szobránál, Bartalis János erdélyi költőnek a kopjafájánál vagy a temetőben levő világháborús emlékműnél. Az ünnepség lejárta után a koszorúkat és a zászlót beviszik az általános iskola vitrinjébe, esetleg a polgármesteri hivatalba. A magyar nemzeti trikolórt az apácai magyar közösség tagjai a román közösség (már megtapasztalt) ellenkezése miatt nyilvánosan „nem vállalják”, az pusztán a szimbolikus magyar helyeken kerül prezentálásra. Mivel a zászló megjelenése a falu nyilvános terében mindig a konfliktus forrása volt, ezért a trikolornak szimbolikus szerepe lett. „Fegyverként" vált használhatóvá a falu irányítása fölött vívott jelképes küzdelemben. A magyar nemzeti zászló „használatának" másik példáját kollégám, Karmacsi Zoltán a kárpátaljai Tiszaújlakon végzett terepmunka beszámolója alapján mutatom be7. Tiszaújlakon8 „etnikumok nincsenek egymás fölé rendelve: 79
