Tóth Károly (szerk.): Ezredforduló. A tudomány jelene és jövője a kisebbségben élő közösségek életében c. konferencia előadásai - Nostra Tempora 3. (Dunaszerdahely, 2001)
Jelen és jövő. Modellértékű kutatások ismertetése - Bakó Boglárka: Lokális identitás és ineretnikus kapcsolatok a Kárpát-medencei kisebbségi magyar közösségek tudatában
Bakó Boglárka rával való azonosulás kérdését is felvetheti. Az identitás állandó változásban van. Kialakításához elengedhetetlen annak a „határnak" a tudatosítása, mely a saját etnikum tagjai és „mások” között húzódik. A közösség etnikai identitása konfliktushelyzetekben reprezentálódik a legélesebben, azaz olyan esetekben, mikor veszélyben érzik a közösségi normákat, illetve összeütközésbe kerülnek más etnikumokkal. Az etnikai identitás sajátos formája a lokális identitás. A lokális identitás a közösség(ek) viszonyát fejezi ki annak szülőfalujához, városához, utcájához, emlékhelyeihez és ezek „történeteihez", „mítoszaihoz”, rokonsági - barátiszomszédi kapcsolataihoz. A lokális identitás sokféleképpen prezentálódhat: például közösségi rendezvényekben, helyi vonatkozású kiadványokban, emléktáblák és emlékhelyek kialakításában, „eredet-mítoszok” felelevenítésében stb. A települések „nemzetiségi emlékhelyei” kiemelt szerepben vannak a lokális identitás kifejeződésében, a külvilág felé jelzésében. Ezeknek a szimbolikus helyeknek a „megtartása” és hagyománya a közösség(ek) mindennapjaiban fontos szerepet tölt be. A lokális identitás elemzése esetén a kutatók megvizsgálhatták az utca, a település, a város stb. több etnikumának „közös" lokális identitását, illetve az utcában, a településen, a városon lakó valamely etnikai csoportra jellemző helyi identitást. Értelemszerűen mindkét esetben különböző volt a lokális identitás szimbólum rendszere, annak használata és a külvilág felé való prezentálása. A szimbolikus terek vizsgálata már nem csak a lokalitás szintjén vált fontossá, hanem a (mikro)régiók kutatásának és a közösségek tudatos öndefiníciós törekvéseinek összehasonlítása szempontjából is. A programban folyó kutatások magukba foglalták a nemzetiségi egymás mellett élés vizsgálatát és a fennálló hatalmi viszonyoknak a közösségek gondolkodására gyakorolt hatásának elemzését is. A közösségek lokális identitástudatának feltárása összefüggött a politikai, a gazdasági és a kulturális rendszerekben bekövetkező változásoknak, az anyanemzet (Id. turizmus, testvértelepülések, karitatív szervezetek) és a média hatásának vizsgálatával. A lokális identitástudat kutatási rendszerében fontos pont volt a magyar közösségek mindennapi nyelvhasználata (a „közlekedő-nyelve”) is. A településhez, faluhoz, lakóhelyhez kapcsolódó nyelvhasználat az adott közösséghez való tartozás tudatát erősíthette, „szövetségként" lépve fel a más nyelvi világhoz tartozó csoportokkal szemben. 76
