Tóth Károly (szerk.): Ezredforduló. A tudomány jelene és jövője a kisebbségben élő közösségek életében c. konferencia előadásai - Nostra Tempora 3. (Dunaszerdahely, 2001)
Jelen és jövő. Modellértékű kutatások ismertetése - Papp György: A délvidéki (vajdasági) társadalomtudományi és nyelvészeti kutatások céljairól és jellegéről
Papp György tudományok 134-es létszáma igen tanulságos, a felét sem éri el a természettudományokénak. Nyilvánvalóan a kereslet—kfnálat törvényszerűségei is tükröződnek benne, a mélyebb művelődéstörténeti összefüggések mellett. A táblázat bizonyos mérvű belső tagolódásba is belebocsátkozik, de csak a műszaki és természettudományok esetében. 4. A társadalomtudományi kutatások belső tagolódása A Vajdasági Tudományos Társaságnak 2000-ben végre sikerült egy kis adattárat kiadnia a társadalomtudományok jugoszláviai magyar művelőiről (A társadalomtudományok jugoszláviai magyar művelői, Atlantis Kiadó, Újvidék 2000), amelynek kérdőívére (születési adatok, munkahely, lakhely, iskolai végzettség, magisztérium, doktorátus, kutatási témakörök, publikációs eredmények, szakmai előmenetel, egyesületi, szakmai tagság) hatvannyolcán adtak választ, és ezeknek a válaszoknak néhány tanulságát próbálom itt számba venni. Ami a valós helyzetet ismerve a legszembetűnőbb, hogy számos kutatónak nem került be a neve ebbe az adattárba. Részben talán azért, mert el sem jutott hozzá, mert szórványterületeken élve, tevékenykedve, nem is tudott a felmérésről, részben viszont azért - ezt is reális esélyként kell kezelnünk -, mert nem óhajtott magyar tudományos nyilvántartásba kerülni. Ezek a dilemmák lehetnek identitásjellegűek is, de abból is eredhetnek, hogy kutatóink kizárólag szerb tannyelven oktatnak és ezen is publikálnak. 4.1. Integrációs, intézményi kötődés A kutatások, kutatók intézményi kötődése megkerülhetetlen kérdés, hiszen tudományos fokozatot is csak ilyen keretekben lehet szerezni, másrészt a kutatási tervektől az eredmények publikálásáig terjedő folyamat is csak ilyen élettérben teljesedhet ki. A feltett kérdések közül kettő, a munkahely és a társasági, egyesületi tagság célozta meg ezt a kötődést, a másodikra adott válaszokból azonban még nem sokra következtethetünk, lévén az egyesületi tagság inkább érdeklődési, mint tevékenységi terület. Az elsődleges, egzisztenciális hovatartozást vizsgálva, a következő kép alakult ki: 68
