Tóth Károly (szerk.): Ezredforduló. A tudomány jelene és jövője a kisebbségben élő közösségek életében c. konferencia előadásai - Nostra Tempora 3. (Dunaszerdahely, 2001)

Jelen és jövő. Modellértékű kutatások ismertetése - Papp György: A délvidéki (vajdasági) társadalomtudományi és nyelvészeti kutatások céljairól és jellegéről

A délvidéki (vajdasági) társadalomtudományi és nyelvészeti... publikált, másrészt fordítás, hathatós lektorálás eredmé­nyeként kapcsolódhat a hungarológiai kutatásokhoz más identitású, anyanyelvű tudós.- A magyar tudományosság esetében, maximalistaként három, a valóságban ritkán megvalósuló kritériumot kérhe­tünk számon: a magyar nyelvűséget, a magyar érdekűsé­­get és a magyar integráltságot, intézményességet. Körül­belül ugyanezek a követelmények támaszthatók a magyar tudóssal, kutatóval szemben is, de sokszor még az identi­tás, a minek tartja magát? kérdésre adott válaszok is bo­nyolultak. 1.2. A lehetséges szinteződések Az imént vázolt hármasság megléte, fokozatai az adott ma­gyar közösség magyar tudományosságának terjedelmét, életfeltételeit is meghatározzák. Ideális esetben három szintet feltételezhetünk a tudományszervezés terjedelmé­ben:- Hungarológiai kutatások;- Társadalomtudományi kutatások;- Természettudományi kutatások. A természettudományokban a tapasztalatok szerint sokszor még a magyar nyelvközösség érdekei sem érzékel­hetőek; a társadalomtudományi kutatásokban (szociológia, történelem, gazdaságtan) ezek az érdekek megjelenhet­nek, de más nyelvi kötődésben és intézményességben, és minden körülmény csak az első fokozatban találkozik. A többségi és kisebbségi nyelv oppozfcióit egy harmadik elem, a világnyelven való publikálás még összetettebbé teszi. 2. Egy kis történeti kitekintés A délvidéki magyar tudományosság, társadalomtudomány kialakulása, története még vázlatosan sem tekinthető itt és most át, folyamatából csak néhány sajátságot emelünk ki. A kezdetek az első magyar nyelvű felsőoktatási intéz­ményhez, az 1959-ben induló Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékhez köthetők, majd pedig az 1969-ben Újvidéken megalakult Hungarológiai Intézethez, amelyek aztán 1975- ben egy intézménnyé váltak, már-már az egyéb társadalom­­tudományok (pszichológia, szociológia, jogtudomány, de­mográfia) magyar művelhetőségével is kecsegtetve. A ki­65

Next

/
Thumbnails
Contents