Tóth Károly (szerk.): Ezredforduló. A tudomány jelene és jövője a kisebbségben élő közösségek életében c. konferencia előadásai - Nostra Tempora 3. (Dunaszerdahely, 2001)
Jelen és jövő. Modellértékű kutatások ismertetése - Bodó Julianna: Jelek a térben. Identitástermelés és térhasználat a Székelyföldön
Jelek a térben. Identitástermelés és térhasználat... A nemzeti identitásépítés egyik jelentős mozzanata a szimbolikus térmegjelölés, szimbolikus térfoglalás. Az 1989 utáni időszak különösen kedvezőnek bizonyult az ilyen jellegű események számára. A „Kié ez a föld?“ kérdésre adott szimbolikus válaszadás lehetősége rendkívül nagy számban hívta életre azokat az eseményeket, amelyek a nemzeti tudatra apelláltak, annak felmutatását és megerősítését célozták. Ennek tudható be az ünnepi események, rendezvények nagy száma, a rengeteg szoborállítás, emléktábla-avatás, utca- és intézménynévadás, illetve -változtatás. Ezek az események megsokasodtak, grandiózus formát öltöttek, az ünnepi kelléktárban igyekeztek felvonultatni az etnikai jelképtár minél több elemét, arra törekedtek, hogy az etnikai közösség minél több tagjához szóljanak a személyes részvétel és a médiában való megjelenítődés által. A kutatást indokolttá tette az események rendkívül nagy száma, erőteljes felhívó jellege, és a médiákban való megjelenítésnek az a módja, amely nem csak informált, hanem maga is támogatta a megemelt jelleget, és segített megteremteni az események nyilvánosságkontextusát. Ez különös jelentőséggel bír egy olyan időszakban, amelyben a privát és a nyilvános szféra újraszerveződése van folyamatban. Kutatási hipotézisként megfogalmazódott, hogy az etnikai identitás nemcsak egy virtuálisan megragadható entitás, hanem fizikai meghatározottságai is vannak. A fizikai tér szimbolikus birtoklási gesztusa különös jelentőséggel bír egy olyan etnikum esetében (a romániai magyarság), amely kisebbségben él, és önmeghatározási gyakorlatában kiemelt helyet kap az etnikai hovatartozás kérdése. A fizikai térnek ceremóniákkal, ünnepekkel, rituális tárgyak elhelyezésével történő megjelölése kvázi politikai gesztusként értelmezhető. A kutatási program keretében megvizsgáltuk, hogy a regionális magyar sajtóban miképpen jelenítődtek meg a szimbolikus térfoglalási ünnepi események (három megye három napilapjának kilenc évfolyama). Interjúk készültek az események szervezőivel, résztvevőivel, valamint esetelemzések és tanulmányok, melyek egy nemrég megjelent kötetben láttak napvilágot. 57
