Tóth Károly (szerk.): Ezredforduló. A tudomány jelene és jövője a kisebbségben élő közösségek életében c. konferencia előadásai - Nostra Tempora 3. (Dunaszerdahely, 2001)

Tudományos műhelyek - Simon Szabolcs: Adalékok a Mercurius Társadalomtudományi Kutatócsoport életéből

Adalékok a Mercurius Társadalomtudományi Kutatócsoport életéből dás született pl. a budapesti Teleky László Alapítvány Kö­zép-Európai Intézetével, közös kutatási programot dolgo­zott ki a csoport a Csíkszeredái Regionális és Antropológi­ai Kutatások Központjával és a Magyar Tudományos Akadé­mia Kisebbségkutató Műhelyével is. Időközben a Mercurius tevékenysége három tudomány­ágra összpontosult: a) történelem, b) nyelvészet, c) szoci­ológia és demográfia. Magam a csoporton belül a nyelvészeti részleg munká­jában veszek részt, ezért a nyelvészeti kutatásokra kissé részletesebben is kitérek. A jelenlegi nyelvészeti kutatás­ban a szociolingvisztika, ennek keretében a kétnyelvűség­kutatás egyértelműen az érdeklődés előterébe került. A ha­zai kétnyelvűség-kutatásnak az első lökést az a konferen­cia adta meg, amelyet 1990-ben rendeztek meg Pozsony­ban. Attól kezdve rohamos fejlődésnek indult a kétnyelvű­ség-kutatás Szlovákiában is. Fokozatosan könyvek is nap­világot láttak ebből a tárgykörből. Ilyen fontos könyvek pél­dául a Magyar nyelvhasználat-iskola-kétnyelvűség (Pozsony, 1997), a Nyelvi érintkezések a Kárpát-medencében (Po­zsony, 1998) vagy a legújabbak, az Anyanyelvhasználat és kétnyelvűség (Pozsony, 2000), illetve A magyar nyelv Szlo­vákiában (Budapest-Pozsony, 2000). Ezek közül a könyvek közül több is Mercurius-könyvként jelent meg, azaz a két­nyelvűség-kutatások jelentős része a Mercurius égisze alatt zajlik. A Mercurius-könyvek közé tartozik a Tanulmá­nyok a magyar-szlovák kétnyelvűségről című könyv is (Po­zsony, 1998). Ez utóbbival, 1998-ban egy könyvsorozat in­dult meg; éppen most készül a második darabja. Az első könyvnek jó visszhangja volt, nemcsak a hazai olvasóközön­ség körében, hanem Magyarországon is. Sikere főleg abban rejlik - a reflexiók alapján legalábbis erre lehet következtet­ni -, hogy a jelenlegi szlovákiai plasztikus nyelvi helyzet be­mutatását tűzte ki céljául, noha a teljesség igénye nélkül. A nyelvi helyzet képlékenysége ugyan mindannyiunk számára ismert, a viszonyok illusztrálására hadd említsem meg azt a körülményt, hogy a kisebbségi nyelvek használa­táról szóló törvényt a Szlovák Nemzeti Tanács hosszas ké­szülődés, mérlegelés, konzultációk sora után fogadta el. Ennek ellenére nem vagyunk, nem lehetünk elégedettek ez­zel a törvénnyel, s továbbra is aktuális a törvény - szá­munkra kedvező - módosítása. 269

Next

/
Thumbnails
Contents