Tóth Károly (szerk.): Ezredforduló. A tudomány jelene és jövője a kisebbségben élő közösségek életében c. konferencia előadásai - Nostra Tempora 3. (Dunaszerdahely, 2001)
Tudományos műhelyek - Simon Szabolcs: Adalékok a Mercurius Társadalomtudományi Kutatócsoport életéből
Adalékok a Mercurius Társadalomtudományi Kutatócsoport életéből dás született pl. a budapesti Teleky László Alapítvány Közép-Európai Intézetével, közös kutatási programot dolgozott ki a csoport a Csíkszeredái Regionális és Antropológiai Kutatások Központjával és a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Műhelyével is. Időközben a Mercurius tevékenysége három tudományágra összpontosult: a) történelem, b) nyelvészet, c) szociológia és demográfia. Magam a csoporton belül a nyelvészeti részleg munkájában veszek részt, ezért a nyelvészeti kutatásokra kissé részletesebben is kitérek. A jelenlegi nyelvészeti kutatásban a szociolingvisztika, ennek keretében a kétnyelvűségkutatás egyértelműen az érdeklődés előterébe került. A hazai kétnyelvűség-kutatásnak az első lökést az a konferencia adta meg, amelyet 1990-ben rendeztek meg Pozsonyban. Attól kezdve rohamos fejlődésnek indult a kétnyelvűség-kutatás Szlovákiában is. Fokozatosan könyvek is napvilágot láttak ebből a tárgykörből. Ilyen fontos könyvek például a Magyar nyelvhasználat-iskola-kétnyelvűség (Pozsony, 1997), a Nyelvi érintkezések a Kárpát-medencében (Pozsony, 1998) vagy a legújabbak, az Anyanyelvhasználat és kétnyelvűség (Pozsony, 2000), illetve A magyar nyelv Szlovákiában (Budapest-Pozsony, 2000). Ezek közül a könyvek közül több is Mercurius-könyvként jelent meg, azaz a kétnyelvűség-kutatások jelentős része a Mercurius égisze alatt zajlik. A Mercurius-könyvek közé tartozik a Tanulmányok a magyar-szlovák kétnyelvűségről című könyv is (Pozsony, 1998). Ez utóbbival, 1998-ban egy könyvsorozat indult meg; éppen most készül a második darabja. Az első könyvnek jó visszhangja volt, nemcsak a hazai olvasóközönség körében, hanem Magyarországon is. Sikere főleg abban rejlik - a reflexiók alapján legalábbis erre lehet következtetni -, hogy a jelenlegi szlovákiai plasztikus nyelvi helyzet bemutatását tűzte ki céljául, noha a teljesség igénye nélkül. A nyelvi helyzet képlékenysége ugyan mindannyiunk számára ismert, a viszonyok illusztrálására hadd említsem meg azt a körülményt, hogy a kisebbségi nyelvek használatáról szóló törvényt a Szlovák Nemzeti Tanács hosszas készülődés, mérlegelés, konzultációk sora után fogadta el. Ennek ellenére nem vagyunk, nem lehetünk elégedettek ezzel a törvénnyel, s továbbra is aktuális a törvény - számunkra kedvező - módosítása. 269
