Tóth Károly (szerk.): Ezredforduló. A tudomány jelene és jövője a kisebbségben élő közösségek életében c. konferencia előadásai - Nostra Tempora 3. (Dunaszerdahely, 2001)
Tudományos műhelyek - Göncz László: Tudományszervezés a Mura mentén
Tudományszervezés a Mura mentén ideológiai és politikai hatásoktól. A többségi nemzet kutatóival együtt (főleg történészeikről, művelődéstörténészekről van szó) az elmúlt évtizedek nagy mértékben megterhelt ún. tabu témáit is talán sikeresebb lesz feloszlatni úgy, hogy az ma már ne a muravidéki magyar közösség rovására történjen. Szólni kell azonban arról is - és ez már kevésbé kecsegtetőjelenség -, hogy tevékenységünk anyagi fedezetét rendkívül nehezen teremtjük meg, hiszen tudományos jellegű pályázatainknak csak a töredékét támogatják, így a legtöbbször csak egyéb programok támogatási keretébe burkolva tudjuk a ma már nélkülözhetetlennek tekinthető tudományos működésünk anyagi feltételeit megteremteni. Eddig megvalósított programjainkat illetően a néprajz- és helytörténet-kutatás, valamint a történelem-kutatás terén beszélhetünk leginkább eredményekről. A néprajz terén két sajátos, Muravidékre is kiterjedő magyar tájegység, a Hetés és az Őrség kutatását karoltuk fel. Tevékenységünk egyaránt kiterjedt a tárgyi néprajz és a folklór kutatására. Egy kiváló, éppen magyarországi szakember irányításával zajlik a már szinte teljesen elpusztult hetési női és férfi viselet aprólékos tanulmányozása és átmentése az utókorra. Fontos azonban az a program is, amelyet már néhány esztendeje rendszeresen a szegedi egyetem Néprajz Tanszékével karöltve végzünk, és amely a magyarlakta vidék néprajzi tárgygyűjtésére, az összegyűjtött anyag leltározására és szakmai feldolgozására irányul. A néprajzi kutatómunka terén az eddigi legnagyobb eredményünknek tekintjük, hogy az Őrségben (Kaprnakon) - az illetékes hodosi magyar érdekvédelmi szervezet, azaz a nemzeti tanács közreműködésével és hathatós támogatásával - már sikerült egy állandó helytörténeti-néprajzi gyűjteményt létrehozni, azonban hasonló teljesítmény előtt állunk Hetés esetében is, ahol - feltehetően a 2001. év végére - egy igényes, szakmai szempontból megalapozott, állandó helytörténetinéprajzi gyűjteményt hozunk létre. Mindkét gyűjtemény szakmai előkészítésénél a magyarországi szakemberek (Vas és Zala megyékből) is becsületesen kivették részüket. Legfontosabb néprajzi kutatásainkról sikerült néhány szakmai tanulmányt, sőt önálló kötetet is megjelentetni. Ezek között külön említést érdemel a Mura mentén élő népek jeles napjait és hétköznapjait bemutató gazdag, szokásokat, 197
