Tóth Károly (szerk.): Ezredforduló. A tudomány jelene és jövője a kisebbségben élő közösségek életében c. konferencia előadásai - Nostra Tempora 3. (Dunaszerdahely, 2001)
Tudományos műhelyek - Göncz László: Tudományszervezés a Mura mentén
Tudományszervezés a Mura mentén Göncz László: Tudományszervezés a Mura mentén A muravidéki magyarság a határon túli magyar közösségek egyik legkisebbikének számít, ahol a tudományos élet megszervezése is sajátos körülmények között zajlott, zajlik. A hetvenes évekre a nemzeti tudatában igencsak meggyengült, úgymond értelmiség nélkül maradt közösség már csak alig remélhette, hogy saját helyzete, életkörülményei javítása céljából a tudomány, tudományosság eszközeire is támaszkodhat. Az állam, illetve az egykori jugoszláv tagköztársaság (Szlovénia) ugyan már mintegy három évtizede a pozitív diszkrimináció elvére alapozza az őshonos nemzeti kisebbségek jogvédelmét, amiből elvi-elméleti szinten számos előny, precedens jellegű adottság származott - többek között egy központi, Ljubljanában székelő nemzetiségi kutatóintézetet is létrehozott -, azonban a nyolcvanas évek közepére az értelmiségében valamennyire megerősödő muravidéki magyarság egyre inkább saját tudományos életének megszervezésében látta megvalósíthatónak nemzettudat- és anyanyelvmegőrző tevékenységét. A vállalkozás persze távolról sem volt könnyű, éppen azért ma már külön elégedettséggel hangsúlyozzuk, hogy jelentős eredménynek tekintjük, hogy az ezredfordulón két tudományos, illetve tudományos jellegű intézményt is magáénak tudhat a muravidéki magyarság. Az egyik az immár két évtizede tevékenykedő, elsősorban a nyelvészet és irodalomtörténet, valójában a hungarológia számos tárgykörére irányuló, a Maribori Egyetem keretében tevékenykedő Magyar Nyelv és Irodalom Intézet (tanszék), a másik az 1994. január 1-vel Lendván megalakult Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet. Az utóbbi, azaz a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet tevékenységi köre igencsak sokoldalú, hiszen - a tudományos munka mellett - a muravidéki magyarság kultúráját, anyanyelvápolását, könyvkiadását, irodalomszervezését is felkaroló szakintézményről van szó, ami felszínes értékelés esetében valakiben talán a szak195
