Tóth Károly (szerk.): Ezredforduló. A tudomány jelene és jövője a kisebbségben élő közösségek életében c. konferencia előadásai - Nostra Tempora 3. (Dunaszerdahely, 2001)

Miklósi Péter: Megnyitó

■coRi'»

Berényi Dénes:

Törekvések az egyetemes magyar tudományosság érdekében

1. Egy kis történelem

Az elmúlt évszázadokban, illetve évezredben a magyar tudományosságot nem választották szét államhatárok és a világon sem szóródtak szét a magyar tudósok olyan mértékben, olyan számban, mint az utóbbi időben. A magyar tudományosság integrálása, összefogása tehát viszonylag új feladat, amelynek szükségessége tulajdonképpen csak az elmúlt XX. században merült fel. Ugyanakkor több évtizeden keresztül, a század második felében ez nem volt szervezett tevékenység, sőt a magyar hatóságok által nemcsak hogy nem talált támogatásra, hanem inkább rossz szemmel nézték. Ennek ellenére főleg személyes törekvések révén épültek ki kapcsolatok, folytak együttműködések ebben az időszakban is.

Az elmúlt évtizedben számos lépés történt abban az irányban, hogy a világon bárhol dolgozó magyar vagy magukat magyarnak is tartó kutatók bekapcsolódjanak az egyetemes magyar tudományosságba. Néhány jelentős lépést érdemes megemlíteni ezzel kapcsolatban:- a Magyar Tudományos Akadémia létrehozta a külső tagság intézményét külföldi vagy kettős állampolgárságú (vagyis akiknek a magyar állampolgárságon kívül egy másik állampolgárságuk is van) tudósok számára (1990);- létrejött az Illyés Közalapítvány, elsősorban a határon túli magyar kultúra, de az oktatás támogatására is (1990);- a Magyar Tudományos Akadémia létrehozta a „Magyar Tudományosság Külföldön" Elnöki Bizottságot (MTK), amelynek kifejezett feladata a határon túli magyar kutatók és általában a magyar tudományosság bekapcsolása a magyarországi tudományos életbe (1996);- megalakult a Magyar Professzorok Világtanácsa (1998);

16