Tóth Károly (szerk.): Ezredforduló. A tudomány jelene és jövője a kisebbségben élő közösségek életében c. konferencia előadásai - Nostra Tempora 3. (Dunaszerdahely, 2001)

Jelen és jövő. Modellértékű kutatások ismertetése - Gereben Ferenc: A szlovákiai magyarok nemzeti és kuturális identitása

A szlovákiai magyarok nemzeti és kulturális identitása anyanyelvnek, hanem a többségi nyelvnek kedvez. Erősek a magyar nyelv pozíciói (a megkérdezettek közel kilenctize­dé preferálja) számolás, álmodás és imádkozás közben: ezek a tevékenységek a mindennapossá váló kétnyelvűség esetén is az anyanyelvhasználat fontos alkalmai maradnak. A könyvolvasók zöme (kétharmada) éves olvasmányai­nak teljes egészét vagy túlnyomó részét magyar nyelvű könyvekből válogatja ki, vagyis elmondható, hogy a felvidé­ki magyarok olvasáskultúrája dominánsan anyanyelvű könyvekre támaszkodik. (Ez az állítás lényegében a sajtó­termékekre is igaz: kevésbé a folyóiratokra, és leginkább a hetilapokra.) 4. Könyvolvasás A könyvolvasók (az egy év leforgása alatt legalább egy könyvet elolvasok) aránya a Felvidéken mintegy 60%-ra te­hető. Ez alacsonyabbnak tűnik az erdélyi adatoknál, de ma­gasabb a legfrissebb magyarországi mutatóknál. A legutób­bi olvasmányokból összeálló olvasmányanyag minőségi összetételét illetően hasonló tendencia érvényesül: a ré­gebbi keletkezésű (XIX. századi vagy korábbi) romantikus, a realista klasszikus irodalom 14%-ot foglalt le az olvas­mányszerkezetben. Ez több mint a jelenkori irodalom igéze­tében élő Magyarországon, de kevesebb, mint Erdélyben. (Ez a tétel érvényes a 28%-ot kitevő XX. századi realista iro­dalomra is.) A szórakoztató (lektűr és bestseller, kaland, krimi stb.) irodalomnál a helyzet fordított, de Felvidék köz­bülső helye nem változott: a kommersz olvasmányok 26%­­os felvidéki aránya magasabb, mint Erdélyben, de jóval ala­csonyabb, mint az anyaországban. Az ismeretközlő (non fic­tion) irodalom 29%-os súlya megegyezik az erdélyi helyzet­tel. Magyarországon, amely vezet az évtizedek óta érvénye­sülő művelődésszociolőgiai fő tendenciák - kommerciali­­zálódás és prakticizálódás - intenzitása terén, az ismeret­­közlő (bár gyakran csak áltudományos) irodalom olvasott­sága ennél nagyobb mértékű. Mindez azt is jelenti, hogy a sokat emlegetett modernizációs folyamatok, amelyek a tér­ségben talán leginkább Magyarországot érintették, koránt­sem csak áldást hoztak, hanem - például a szellemi kultú­ra terén - az esztétikai érték komoly veszteségeivel jártak. A kommercializálódás és a prakticizálódás jegyei a szlová­183

Next

/
Thumbnails
Contents