Tóth Károly (szerk.): Ezredforduló. A tudomány jelene és jövője a kisebbségben élő közösségek életében c. konferencia előadásai - Nostra Tempora 3. (Dunaszerdahely, 2001)
Jelen és jövő. Modellértékű kutatások ismertetése - Gereben Ferenc: A szlovákiai magyarok nemzeti és kuturális identitása
Gereben Ferenc Mivel az említett kérdést a kilencvenes évek első felében is feltettük a felvidéki magyaroknak7, az akkori válaszokkal összevetve a mostaniakat (a tartalomelemzéssel nyerteket is), elmondható (és ez nemcsak a felvidéki, hanem az erdélyi és a kárpátaljai identitástudatra is érvényes), hogy jelentősen csökkent a nemzettudat érzelmi telítettsége, nőtt viszont a tudatossági, vállalási intenzitása, és kulturális (főleg anyanyelvi) kötődése. Mindez azt is jelenti, hogy a kilencvenes évek során a különböző (külföldi) országokban élő magyar nemzetiségű polgárok kultúrnemzeti összetartozás-tudata erősödött. Ez az összetartozás-tudat a nemzeti szimbólumhoz való kötődés mértékében is kifejeződhet. Felvidéken (akárcsak Kárpátalján) - egy zárt kérdésre adott válaszok alapján - a magyarság legnépszerűbb, legfontosabbnak tartott szimbólumainak a Himnusz (az 1-től 5-ig terjedő skálán 4,48-as pontszámmal), a piros-fehér-zöld zászló (4,29), és a Szent Korona (4,15) bizonyult. Ezeket Petőfi Nemzeti dal-a (4,09) és a magyar címer (4,02) követi. Ezektől több nagyságrenddel elmaradva következnek a felvidéki, de össznemzeti jelentőségű szimbolikus helyszínek: a pozsonyi (koronázó) Szt. Márton székesegyház (3,39), a kassai Rákóczi-sír (3,17), valamint „Krasznahorka büszke vára“ (3,00). A haza-fogalom, illetve táji-térségi kötődés különböző (előre megadott) variációi közül a válaszadók legnagyobb mértékben (az ugyancsak 1-től 5-ig terjedő skálán 4,57-es pontszámmal) a szülőföldhöz, majd a Felvidékhez (4,20) kapcsolódtak. Szlovákia 3,66-os átlagpontszámot ért el, de Magyarország még kevesebbet (mondhatni a legkevesebbet: 3,03). A közép-kelet-európai térség meglehetősen homályos kötődési pontnak bizonyult (3,23), Európa (általában) azonban már valamivel kontúrosabb és kívánatosabb volt a válaszadók számára: 3,57. A térbeli kötődések és a haza-fogalom képlete - Magyarország „népszerűtlenségét" leszámítva - erősen hasonlít a Kárpátalján tapasztaltakhoz. Ez a hasonlóság megerősíti korábbi tapasztalatainkat, hogy a határon túli magyarság haza-fogalmát a szülőföld (esetleg régió), és egy virtuális kultúrnemzet-fogalom tölti be, illetve helyettesíti. Tomka Miklós vizsgálataira és említett tanulmányára8 támaszkodva megemlíthetjük, hogy a felvidéki magyarok körében a katolikusok arányát 62, a reformátusokét 12, 176
