Tóth Károly (szerk.): Ezredforduló. A tudomány jelene és jövője a kisebbségben élő közösségek életében c. konferencia előadásai - Nostra Tempora 3. (Dunaszerdahely, 2001)
Jelen és jövő. Modellértékű kutatások ismertetése - Papp Richárd: Vallás és indentitás a Vajdaságban: egy társadalomtudományi kísérletről
Papp Richárd alatt (szakrális kommunikáció, egyházi rítusok, tradíciók, naptári rendszerek, szimbólumok, norma- és értékrendek, ideológiák, világkép stb.). Ezt a „kettősséget" könnyebben megérthetjük, ha az elmondottakat belehelyezzük a szociálantropológia kultúra- és társadalom összefüggésrendszerének magyarázatába. „A »társadalom« és »kultúra« fogalmakat a totális eszméjének kifejezésére használjuk, de mindegyikük a tárgy sajátosságainak csak némelyikét fejezheti ki. Többnyire ellentétes voltuk hangsúlyozódik ki, valójában különböző oldalakat, összetevőket képviselnek ugyanazon alapvető emberi helyzetekben. A »társadalom« az emberi összetevőt emeli ki, az embereket és a közöttük levő kapcsolatokat. A »kultúra« a felhalmozott nem-anyagi és anyagi készletek összetevőit emeli ki, amelyre az emberek a társadalmi tanulási folyamat révén tesznek szert, és amelyet használnak, módosítanak és továbbadnak. Bármelyikük tanulmányozásának azonban magában kell foglalnia a társadalmi kapcsolatok és értékek tanulmányozását az emberi viselkedés vizsgálatán keresztül” (Firth 1951: 483 id. Sárkány 2000:111-112). Ezért vizsgálom én is a „két szint” életét egyszerre és egymás kölcsönösségében, hiszen csak ezen jelenségek és jelentések komplex életvilágai mutatnak rá kérdéseinkre, s adhatják meg azok válaszlehetőségeit. Úgy látom tehát, hogy (kutatási tapasztalataim tükrében) több szintje, jelentése lehet a vallásnak az adott kultúra életében. Míg a gondolatmenetünk előtt idézett „egyházi szint” a kutatott közösségek életének felszínét mutatja csak nekünk, addig az utóbb említett „két szint”, azaz a vallás etnikus-társadalmi, illetve belső tartalmi szintje a kultúra mindennapjainak, életének, és ezáltal a „vallás és identitás" megélt tartalmainak „valódi", tapasztalható jelentéseit tárhatja fel számunkra. A vallás „első szintjének" jellemzőit jól illusztrálják a zentai magyar értelmiségiek meglátásai vallási értékeikről: „Az elmúlt rendszer pontosan minden nemzeti érdeket háttérbe szorított, a többségi nemzeteknek az érdekeit is. Amikor ezek előtérbe kerültek, abban a pillanatban a kisebbség is fellélegezhetett, magára találhatott. Elkezdődött az önszerveződés kisebbségi szinten is. Az önszerveződéssel elindult az identitástudat keresésének különböző pontjain, ezek között a vallás is előtérbe kerül, a templo155
