Tóth Károly (szerk.): Ezredforduló. A tudomány jelene és jövője a kisebbségben élő közösségek életében c. konferencia előadásai - Nostra Tempora 3. (Dunaszerdahely, 2001)
Jelen és jövő. Modellértékű kutatások ismertetése - Kovács Éva: Alteritás és identitás: a két világháború közötti határtérségek, különös tekintettel a szlovák-magyar határra
Alteritás és identitás... 5. táblázat: Menyasszony foglalkozása Menyasszony foglalkozása, összevonl Komárom 1900-15 Komárom-Újváros 1920-35 Komárno 1920-35 Komárom 1940 tulajdonos, önálló vállalkozó 3.9 0.8 3.1 0.5 önálló iparos, kereskedő, alkalm. 3.1 1.6 1.0 áll. alkalmazott, hivatalnok 1.3 1.2 1.7 2.4 magántisztviselő, szabadfoql. Értelmiséq 0.4 0,5 munkás 20,1 10.4 5,2 2,0 földműves 0.2 napszámos, cseléd 9.0 2.4 1,4 htb., ismeretlen 62.1 83,6 89,6 94,2 összesen 100,0 100.0 100,0 100,0 A házasságkötések felekezetekre vonatkozó adatai azt mutatják, hogy Komárnoban a főbb vallásfelekezeteket vizsgálva és a szlovákiai és magyarországi tendenciáknak megfelelően az evangélikus vallásúak kötnek a legkönnyebben házasságot más vallásúakkal, illetve itt a legkorlátozottabb a „piac’’ a népességbeli alacsony részvétel miatt. Az izraelita közösség pedig a legzártabb vallásfelekezet, illetve velük szemben a legzártabb a többi, még akkor is, ha a népességbeli arányuk jelentős. Eltérést csak Komárom-Újvárosban tapasztalunk, ahol 39 református vőlegény és 38 református menyasszony közül csak 10-en kötöttek azonos vallásúval házasságot, noha e felekezet 17-18%-át képezte a város lakosságának. Hasonló megállapításokat tehetünk a Komárom-újvárosi izraelita vallásúak közötti házasságokra is: az országos tendenciákkal ellentétben itt a homogám házasságok aránya csak 81,8%. Mindkét eltérés az országhatár közelségéből fakadó változásokkal magyarázható. A városba költöző - tehát amúgy is mobilabb - „alapítók" nemzedéke felekezeti szempontból is „mozgékonyabbnak", szekularizáltabbnak bizonyult. Az 1938-as egyesüléssel az első világháború előtti arányok nagyjából visszaálltak, egyedül az izraelita vallásúak mutattak továbbra is nagyobb nyitottságot, mint a korabeli országos átlag. Ezt az eltérést sajnos nem értelmezhetjük úgy, hogy a magyarországi antiszemitizmus „fáziskéséssel" gyűrűzött volna be az egykori szlovákiai városba, hiszen a korábbi komárnoi adatok nagyfokú zártságot mutatnak. Sokkal erősebb hipotézisnek látszik a zsidótörvényektől való félelem és az abból következő életstratégiák: a vegyes házasság és a kikeresztelkedés. 133
