Tóth Károly (szerk.): Ezredforduló. A tudomány jelene és jövője a kisebbségben élő közösségek életében c. konferencia előadásai - Nostra Tempora 3. (Dunaszerdahely, 2001)

Jelen és jövő. Modellértékű kutatások ismertetése - Papp Z. Attila: A civil társadalom eszméje a romániai sajtónyilvánosságban 1990 után

A civil társadalom eszméje a romániai sajtónyilvánosságban...

vagy magyarországi szakembereket, vagy magyarországi folyóiratokban megjelent frásokat idéznek.

3. Román import: a magyar nyelvű sajtóban többé-kevésbé rendszeresen jelennek meg írások román szerzőktől. Ez a dimenzió egyfajta átjárást képvisel a román és a magyar nyelvű nyilvánosság között, azonban megállapíthatjuk, hogy a civil társadalom értelmezése természetszerűleg eltér egymástól a két közegben: míg magyarul a fogalom gyakran csak a kisebbségi lét sajátosságának megragadására szolgál, addig a román szerzők esetében a közép-európai környezetbe való ágyazottság mellett párhuzamosan visszatérő gondolat a civil társadalom romániai létezésének, kialakulása esélyének hangsúlyos tagadása.

A magyar nyelvű nyilvánosságban három szakasz azonosítható be a fogalom körül:

1. a civil társadalom kételyekkel teli felfedezése: a kilencvenes évek legelejére jellemző periódus; a felmerülő főbb kérdések arra vonatkoznak, fennmaradtak-e a diktatúra évtizedeiben civil társadalomszerű képződmények, illetve hogyan lehetne ilyeneket animálni az 1989-es fordulat után; ennek az időszaknak visszatérő megállapítása, hogy csak egy „civil társadalmi fordulat" járulhat hozzá a pluralista berendezkedés kialakításához, de Romániában ez csak illúzió, utópia;

2. a civil társadalom fogalmának tisztázási szándéka: 1991-1995 között több tanulmány a fogalom tényleges definíciójával foglalkozik, ezekben az írásokban már egyre gyakrabban találunk hivatkozásokat középeurópai teoretikusokra, vagy más, a fogalom értelmezésében alapvetőnek számító könyvekre; e definíciós szándékkal egyetemben gyakran felmerülő kérdés, hogy az akkori időszakban volt-e vagy nem civil társadalom: ha igen, akkor, hol találhatjuk meg, ha nem, akkor melyek azok a tényezők, amelyek meggátolják (újra)kiépítését;

3. a civil társadalom operacionalizálása és résztémává zsugorodása: 1995 végétől a fogalom többnyire már csak alkalmazva jelenik meg, konkrét megnyilvánulási formái szociológiai elemzések tárgyává váltak; ezzel párhuzamosan a civil társadalom „egzisztenciális" kérdése (azaz: létezik vagy sem?) háttérbe szorult. A foga115