Tóth Károly (szerk.): Ezredforduló. A tudomány jelene és jövője a kisebbségben élő közösségek életében c. konferencia előadásai - Nostra Tempora 3. (Dunaszerdahely, 2001)
Jelen és jövő. Modellértékű kutatások ismertetése - Papp Z. Attila: A civil társadalom eszméje a romániai sajtónyilvánosságban 1990 után
A civil társadalom eszméje a romániai sajtónyilvánosságban... 1995 után a civil társadalom eszméje többnyire operacionalizálva vagy résztémaként jelenik meg a magyar nyelvű sajtóban. így például olvashatunk összegző tanulmányt a civil szféra kiadványairól (Magyari, 1996), vagy a civil tudomány lehetőségéről (Bodó, 1999). Ez utóbbiban a szerző azt vizsgálja, hogy mi történik azokkal a tudományos kérdésekkel, amelyek kiszorulnak a hivatalos kutatóhelyek vizsgálódási köreiből, de amelyek mégiscsak fontosak egy közösség, például a szórvány szempontjából? Az frás nem ad választ erre, feltételezhetőleg csak a probléma felvetése volt a célja. A civil társadalom további konkrét szintjeinek megragadására vállalkozik Kötő egy újabb9 tanulmánya (Kötő, 1999). A szerző részletesen ismerteti, és sajátosan értelmezi a civil társadalom működésére vonatkozó, Romániában érvényes jogi keretet és az akkori (Radu Vasile-féle) kormány idevágó reformelképzeléseit. A jogi keret kapcsán Kötő kifejti, annak ellenére, hogy Romániában biztosított a szabad egyesületi jog, az egyesületek és alapítványok létrehozását az 1924/21-es törvény szabályozza, amely azonban több hátráltató, centralisztikus elemet tartalmaz. Ilyen például az, hogy az alapítványt vagy egyesületet előzetes szakminisztériumi engedélyek alapján a közhatóság iktatja be az állam nevében, vagy az, hogy a létrehozáshoz legalább 21 személy szükséges (szemben a nyugat-európai tapasztalatokkal, ahol a bejegyzés csak formaság, és elég 2 vagy 3 alapító tag). A reformelképzelések között szerepel a civil szféra támogatási rendszerének megváltoztatása egy, a Pénzügyminisztérium kezelésébe tartozó úgynevezett Civil Társadalom Fejlesztési Alap létrehozása által10. A romániai magyar civil társadalom létével kapcsolatosan a szerző úgy látja, hogy „értelmiségi elitünk megteremtette a civil társadalom csíráit, de a politikai élet ellentmondásossága, az alapvető társadalmi reform késlekedése miatt egy komplex civil társadalom kiépítéséről, amely képes a hatalom döntéseit a közhasznúság szellemében befolyásolni, még nem szólhatunk, ez további küzdelmek tétje". Ebben a megállapításban benne rejlik az egész romániai civil társadalom gondolatiságának két alapvető jellemzője: a szóban forgó diskurzus erősen értelmiségi, illetve pesszimista jellege. 113
