Tóth Károly (szerk.): Ezredforduló. A tudomány jelene és jövője a kisebbségben élő közösségek életében c. konferencia előadásai - Nostra Tempora 3. (Dunaszerdahely, 2001)
Jelen és jövő. Modellértékű kutatások ismertetése - Papp Z. Attila: A civil társadalom eszméje a romániai sajtónyilvánosságban 1990 után
A civil társadalom eszméje a romániai sajtónyilvánosságban... talitásának, öntermelő mechanizmusai kibontakozásának elősegítése”. Néhány héttel később szintén ,4 Hétben Veress Károly reflektált az előbb ismertetett cikkre. Kissé filozofikus hangvételű, ám kifejezetten csak az erdélyi magyar kisebbségre vonatkoztatott állításai egyrészt ellentmondanak, másrészt meg alátámasztják a Magyari tanulmányában foglaltakat. Tanulmányának elején Veress hamisnak tartja azt az elképzelést, miszerint a civil társadalmi fordulat „megtartó erőként” szolgálhatna „kisebbségi létünk jövőbeni fennmaradása" céljából, mivel ez „azt feltételezi, hogy valamely létdimenziónak a lét egésze szempontjából kitüntetett szerepe van. Holott akár a gazdasági, akár a morális vagy kulturális tényezőknek más létfeltételekkel szembeni előnyben részesítése és megtartó erővé való átminősítése a lét teljességét kikezdő torzulásokhoz vezet” (Veress, 1990). A szerző a tanulmány vége felé viszont kijelenti, hogy „a kisebbségi lét minőségi tartalmának feljavításához’’ „egyedüli alapot egy működőképes, önszabályozó mindennapi kisebbségi civil társadalom életre hívása szolgálhat”. Ennek az egyébként önmagának ellentmondó érvelésnek a kapcsán három dolgot állapíthatunk meg: 1. feltételezhetőleg az idézett részek is megfelelően sugallják a filozófiai diskurzusba való áthajlás szándékát, kérdés azonban, hogy ebben a kontextusban ez mennyire indokolt; 2. az érvelésből és szóhasználatból továbbá kidomborodik egyfajta transzilván prizma, a civil társadalom gondolatiságának összekapcsolása „kisebbségi létünk" problémájával; 3. talán az előbbiekkel összhangban, az is megállapítható, hogy ebben a hozzászólásban teljesen hiányzik a civil társadalom irodalmának kánonjába tartozó szerzők beidézése. Ez azért szembeötlő, mert a vitaindítóban, mint láthattuk, kísérlet történt a magyarországi források felhasználására. Az előbbi vita(csíra) folytatásának tekinthetjük azt az 1990. szeptember 29-én Csíkszeredában lezajlott beszélgetést, amelynek témája a civil társadalom volt, és amelyről az Európai Idő 1990/38-as és 39-es számában Veress Károly számolt be (Veress, 1990a). A beszélgetés a fogalomhasználat, a hivatkozások szintjén nagyon hasonlít az eddig tárgyalt tanulmányokba foglaltakhoz, ezért részletes ismertetésébe nem bocsátkozunk bele, de azt megemlít-103
