Tóth Károly (szerk.): Ezredforduló. A tudomány jelene és jövője a kisebbségben élő közösségek életében c. konferencia előadásai - Nostra Tempora 3. (Dunaszerdahely, 2001)
Jelen és jövő. Modellértékű kutatások ismertetése - Papp Z. Attila: A civil társadalom eszméje a romániai sajtónyilvánosságban 1990 után
A civil társadalom eszméje a romániai sajtónyilvánosságban... nak Romániában, hanem az, hogy a civil társadalom fogalma, diskurzusba kerülése milyen problémákat, tematikákat vetett fel a romániai sajtó egy körülhatárolható szeletében, pontosabban a román és magyar nyelvű, jobbára szociológiai, politológiai írásokat közlő folyóiratokban. Nyilván e diskurzus végigkövetése szükségszerűen kitér arra, hogy milyen a kilencvenes évek Romániájának civil társadalma, melyek kibontakozódásának esélyei, lehetőségei, azonban az empíria ezúttal csak annyiban érdekel, amennyiben a diskurzus valóságteremtő aktusának részeként jelenik meg. Azt elöljáróban mindenképp el kell fogadnunk, hogy a civil társadalom eszméjének nyilvánosságban való jelenléte mintegy megelőlegezi a civil szféra tényleges létrejöttét. A nyilvánosság e tematikus vizsgálata arra szolgál, hogy „bemérjük" a kialakulóban lévő civil társadalom mögött meghúzódó érvrendszereket (itt fontos a többes szám használata, hiszen a civil társadalom gondolatisága csírájában hordozza a pluralizmust). Ezzel azonban nem azt állítottuk, hogy a formálódó civil társadalom az eszmék operacionalizálásának egyenes következménye, hiszen a céltételezett értékek nem intézményesülhetnek a mindennapi világ területéről érkező perturbációk, zavaró tényezők figyelmen kívül hagyása nélkül. A valóság ellenálló közegének dimenzióit a szélesebb társadalmi környezet, illetve a létező mentalitások táplálják. Másképp szólva, az értelmiségi diskurzus nem intézményesülhet akadálytalanul, sőt, még ha bizonyos civil társadalmi értékek tényleges intézményes formát öltenek is, ez nem jelenti azt, hogy a létrehozott konstruktum egyértelműen azt a funkciót tölti be, amiért létrejött. Ahogy tanulmányunk bevezetőjében már jeleztük, a kilencvenes évek közepe óta gyakran elhangzik az az állítás, miszerint nem minden civil szervezet az, aminek látszik (Id. a 2. sz. lábjegyzetet). Tanulmányunk tehát elsősorban a sajtó vizsgálatának eredménye. Ez a vizsgálat kiterjedt néhány román és magyar nyelvű lap a civil társadalom valamilyen formáját taglaló tanulmányainak, cikkeinek elemzésére, a különböző nyelveken megjelenő írások összevetésére3. Központi kérdésünk az, hogy a különböző nyelven, ám egy országban megjelenő, ugyanazon problematikával foglalkozó írások milyen szakirodalmi forrásokból merítenek, a két különbö99
