Petőcz Kálmán: Választások és felosztások - Nostra Tempora 1. (Dunaszerdahely, 1998)
A demokratikus választási rendszer alapjai
Petőcz Kálmán Az egyes kerületeknek nem határozták meg előre a mandátumok számát, ahogy ez az első CSSZK- ban volt, hanem az adott választókerületre jutó mandátumokat a választásban leadott összes szavazat alapján számították ki. Először az összes szavazat számát elosztják 150-nel ( a Szlovák Nemzeti Tanács képviselőinek száma) - az így nyert szám egész számra kerekítve adja meg a köztársasági mandátumok számát. A köztársasági mandátu mok számát elosztják az egyes kerületekben leadott szavazatok számával. Az így nyert egész számok adják a kerületi mandátumok számát. Amennyiben így nem osztják el az összes 150 mandátumot, a Szlovák Választási Bizottság a mandátumokat a legnagyobb abszolút maradék rendszerével ítéli oda (Hare-módszer). A pártoknak az egyes kerületekben leadott szavazatszámát elosztják az eggyel növelt kerületi mandátumok számával (Hagenbach-Bischoff-módszer), az így nyert szám kikerekítve adja meg a kerületi választási számot. (Ez a 104/1992 Tt. sz. törvény szerinti módosítás. Az 1990-es választásokon a kerületi választási szám kiszámítására a Hare-módszert használták.) Az egyes pártok a kerületben annyi mandátumot kapnak, ahányszor a kerületi választási szám a nekik leadott szavazatok számában megvan. A szavazatok elosztásánál nem veszik figyelembe azokat a pártokat és koalíciókat, amelyek nem teljesítették az országos küszöböt (5, 7, ill. 10%). A listán a jelöltek a párt által meghatározott sorrendben kapják a mandátumokat; ha azonban valamely jelölt elnyeri a pártnak leadott preferencia-szavazatok legalább 10%-át, a mandátumot ő nyeri el, ill. sorrendben az, aki 10%-nál több preferencia-szavazatot kapott. 92
