Petőcz Kálmán: Választások és felosztások - Nostra Tempora 1. (Dunaszerdahely, 1998)
A demokratikus választási rendszer alapjai
Petőcz Kálmán ben ismertettük (A jelöltek bejegyzése). Ugyanazt a jelöltet egyszerre az egyéni választókerületben, a megyei (fővárosi) és az országos listán is állítani lehet. Amennyiben mandátumot szerez egyéni jelöltként, a pártlistáról törölni kell, ahol helyére az őt követő jelölt kerül. A pártlisták regionális választásainak érvényességére, ill. érvénytelenségére ugyanazok a feltételek vonatkoznak, mint az egymandátumos kerületekben -a váiasztójogosultakfelének, ill. negyedének részvétele. A pártlistákon csak azok a pártok szereznek mandátumot, amelyek az országosan leadott szavazatoknak legalább 5%-át megszerezték. A leírtakból következik, hogy a magyarországi és németországi választások alapvető formális különbsége a választó szemszögéből az, hogy az MK-ban a választások kétfordulósak és az NSZK-ban egyfordulósak, Magyarországon a választónak minden fordulóban két szavazólapja van, míg Németországban csak egy és ezen adja le két szavazatát. A magyar választójogi törvény melléklete meghatározza, hány mandátumra jogosult egy-egy választókerület (megye). Például Békés megye 6, Budapest 28 mandátumra jogosult. Az egyes megyei listákon leadott összes szavazat összeszámlálása után a Hagenbach-Bischoff-módszer alapján kiszámítják a regionális kvótát (az egy mandátumra szükséges szavazatok száma). Az egyes pártok mandátumainak elosztása a Hare-módszer szerint történik - az adott párt szavazatait elosztják a regionális kvótával és az így nyert egész szám az adott párt mandátumainak száma, és ha ez után az elosztás után még rendelkezésre állnak maradék mandátumok, sorrendben a szavaza80
