Petőcz Kálmán: Választások és felosztások - Nostra Tempora 1. (Dunaszerdahely, 1998)
A demokratikus választási rendszer alapjai
A demokratikus választási rendszerek alapjai nyosnak mondja. A félreértés abból eredhet, hogy ami az egyik szempontból többséginek mutatkozik, a másikból lehet arányos, a harmadikból pedig vegyes. A német választási rendszer a választó szempontjából egyértelműen vegyes, a politikai pártok szempontjából egyértelműen arányos és a jelölt szempontjából vagy többségi, vagy arányos - attól függően, hogy egymandátumos választókörzet jelöltje, avagy valamely területi pártlistán szerepel. Az átruházható szavazatos ír rendszer (single transferable vote) a pártok szempontjából szintén inkább arányos, a választó szempontjából viszont inkább többségi. A választási rendszer csoportosítása az egyes kiadványokban részben attól függ, hogy a szerző a politikai párt szempontját vagy más szempontot részesít előnyben. Mielőtt e kérdéskör mélyrehatóbb elemzését elvégeznénk, meghatározzuk a választási rendszer alapelemeit, ami áttekinthetőbbé teszi a csoportosítást. 2.2. A választási rendszer alapelemei A választási rendszer alapelemeit a választójogi törvény határozza meg (néha az alkotmány is, esetleg egyéb jogi normák). Ezek biztosítják a választások akadálytalan előkészítését és lebonyolítását. A választási rendszerelemei a következők:- a jelöltek és szavazók bejegyzésének módja,- a kiválasztás elvének meghatározása,- a választókörzetek kialakítása,- a választások szervezéséért és lefolyásáért felelős szerv kijelölése és hatáskörének meghatározása,- a szavazás és ennek szervezési, valamint adminisztratív bebiztosítása, 37
