Petőcz Kálmán: Választások és felosztások - Nostra Tempora 1. (Dunaszerdahely, 1998)
A demokratikus választási rendszer alapjai
A demokratikus választási rendszerek alapjai CSSZK-ban azonban ilyen bizonyító eljárást nem alkalmaztak egyénekkel szemben. Ám a 65/1946 Tt. sz. alkotmánytörvényben és következőkben s az ezt követő 67/1946 Tt. sz. törvényben és következőkben az Alkotmányozó Nemzetgyűlésbe való választásokról felújították a választások versenyelvű és plurális elvét (még ha az említett korlátozásokkal is), s ez a demokratikus politikai rendszerhez való visszatérés kezdetét jelentette. A demokráciához történő visszatérés azonban derékba tört. A köztársaság szlovákiai részében a választásokat a DS a szavazatok 62%-ával megnyerte, míg a cseh országrészben a háború előtti demokratikus pártok vereséget szenvedtek a kommunista párttal szemben. Ám Szlovákiában a kommunisták különböző kényszerítő intézkedésekkel, a belügyi reszortban elfoglalt pozícióik kihasználásával, szovjet segítséggel, a politikai ellenfelek megosztását célzó ún. szalámitaktikával 1947 végére saját javukra fordították az erőviszonyokat a Nemzeti Tanácsban és a Megbízotti Hivatalban. Hasonló módon jártak el a kommunisták a Szovjetunió hatáskörébe került valamennyi közép-kelet-európai országban, ahol a háború utáni első választásokon nem győztek. Két-három év elteltével tehát ezekben az országokban megszűntek a pluralista és versenyelvű választások, s bevezették a Nemzeti Front, ill. Népfront (pl. Magyarországon) ún. közös lajstrom rendszerét. A reális szocializmus idejében rendezett parlamenti választásokat csoportosításunk értelmében a korlátozott versenyelvűek, sőt a nem versenyelvűek (formálisak) közé sorolhatjuk. 31
