Petőcz Kálmán: Választások és felosztások - Nostra Tempora 1. (Dunaszerdahely, 1998)
Közigazgatási felosztások Szlovákia területén
Petőcz Kálmán ség arányát kimutató statisztikák. Itt is, ha a községek szerinti bontásban vizsgáljuk a helyzetet, akkor például a Losonci, Rimaszombati, Nagyrőcei vagy Tőketerebesi járások déli részein az egyébként is magas (20-25%-os) munkanélküliségnél is nagyobb arányokat találunk. Összefoglalva: a dinamikusan fejlődő járások között (első három kategória) egyetlen magyarlakta járást sem találunk. A fejlődő járások között (4. és 5. kategória) 4 magyarlakta járást találunk. 11 magyarlakta járást találunk viszont a stagnáló, illetve hátrányos helyzetű járások között. A 4 hátrányos helyzetű, szlovák dominanciájú mikrorégió problémáin a kormány úgy próbált segíteni, hogy központjukat közigazgatási székhellyé tette meg. Egy közigazgatási székhely már pusztán ebből a státusából kifolyólag különböző fejlesztési lehetőségeket élvezhet. A magyarlakta hátrányos mikrorégióknál a kormány éppen ellentétes koncepciót választott. Nem hozott létre új járásokat, nem alakított ki új közigazgatási központokat, és ezzel a specifikus szlovákiai közigazgatási és pénzelosztási rendszerben, ahol majdnem minden az államigazgatás kezében összpontosul, még hátrányosabb helyzetbe taszítja ezeket a régiókat. Az új hivatalok döntő többsége (a kerületi hivatalok mind) az etnikai határon kívül van. Ráadásul ott is, ahol a járási székhely többségében magyarlakta, vagy vegyes lakosságú városban van, a hivatalokból sok magyar nemzetiségű dolgozót eltávolítottak, vagy arra kényszerítették őket, hogy lépjenek be valamelyik kormánypártba. Az etnikai határon kívül eső hivatalok vezetői rendkívül kevés érzékenységet mutatnak a magyarok problémái és a dél-szlovákiai régiók specifikumai iránt. 186
