Petőcz Kálmán: Választások és felosztások - Nostra Tempora 1. (Dunaszerdahely, 1998)
Közigazgatási felosztások Szlovákia területén
Közigazgatási felosztások Szlovákia területén legkevesebb 30 ezer, legtöbb 120 000 lakost öleljen fel. Végül azonban ezeket az irányszámokat a kormány nem tartotta be. Több olyan járás létesült, amelynek a lakossága jóval 30 ezer alatt maradt (Poltár, Kysucké Nové Mesto, Medzilaborce, Stropkov stb.). Egyetlen ilyen járás sem létesült azonban a magyarlakta vidéken. A másik oldalon több olyan járás is született, amelynek a lakossága jóval meghaladja a 120 ezret. Ezeknek a nagy része viszont éppen ellenkezőleg, a magyar kisebbség által lakott régiók feldarabolása és újraszabdalása útján született. A közigazgatás decentralizációjáról e reformnál nem lehet egyáltalán szó. Egyes elemzők a centralizált államigazgatási hatalom dekoncentrációjáról beszélnek - merthogy a tárcák egyes jogosítványai lekerültek a minisztériumokból az újonnan kialakított kerületi hivatalokba. Ám úgy érzem, hogy ez a megközelítés sem fedi teljesen a valóságot. Ugyanis a másik oldalon éppen hogy még nagyobb centralizáció vette kezdetét a törvény elfogadása után, mint azelőtt volt. Az azelőtti elsőfokú államigazgatási hivatalok-a 121 körzeti hivatal - ugyanis megszűntek, a járási hivatalok megerősített és kibővített jogköröket kaptak, és megalakult egy újabb államigazgatási szint, a kerületi hivatal. Ami pedig a közigazgatás demokratizálását illeti, az csak akkor jöhetne számításba, ha a közigazgatásban a választott helyi és regionális szervek és nem az államigazgatási hivatalok kapnának nagyobb súlyt. De a regionális választott szervek még a mai napig sem alakultak ki! A fentebb idézett Európa Tanács-vélemény az idézetteken kívül még a következő ajánlásokat tette a szlovák kormánynak: 175
