Petőcz Kálmán: Választások és felosztások - Nostra Tempora 1. (Dunaszerdahely, 1998)

Közigazgatási felosztások Szlovákia területén

Közigazgatási felosztások Szlovákia területén

2.6.3. A bécsi döntés után az önálló Szlovákiában

Az 1938. évi nagyhatalmi politika eredményeként Csehszlovákia szétesett. 1939. március 14-én megalakult az önálló Szlovák Állam, azonban 12 100 négyzetkilométernyi, többségében magyarlakta terület Magyarországhoz lett (vissza)csatolva. Az új állam közigazgatási felosztását az 1939/190 Tt. sz. törvény határozta meg. Ennek értelmében visszaállt a nagyzsuparendszer. Hat nagyzsupa alakult, az 1923-as állapothoz képest egy kissé módosított határokkal (a déli részek nélkül, természetesen) a következő székhelyekkel: Pozsony, Nyitra, Trencsén, Rózsahegy, Besztercebánya és Eperjes. Az 1923-as megyeszékhelyek közül tehát Turócszentmártont felváltotta Trencsén, Liptószentmikióst pedig Rózsahegy. Kassa mint megyeszékhely azért szűnt meg, mert Magyarországhoz került. Kassán kívül a következő fontosabb városok kerültek még Magyarországhoz: Dunaszerdahely, Galánta, Komárom, Érsekújvár, Párkány, Léva, Ipolyság, Losonc, Fülek, Rimaszombat, Rozsnyó, Szepsi, Királyhelmec, Nagykapos.

A hat nagymegye 59 járásra lett felosztva (beleértve Pozsonyt is). A járások határai északon többékevésbé megegyeztek az 1923-as járásokkal, délen azonban némileg módosultak aszerint, hol haladt az új szlovák-magyar határ.

A Magyarországhoz visszakerült területek közigazgatási beosztását a magyar kormány a következő módon oldotta meg:

1. Régi formájában újjáalakult Komárom vármegye, azonban hozzácsatolták az egész Csallóközt.

2. A pozsonyi hídfőt visszacsatolták Győr-Moson vármegyéhez.

157