Petőcz Kálmán: Választások és felosztások - Nostra Tempora 1. (Dunaszerdahely, 1998)

Közigazgatási felosztások Szlovákia területén

Közigazgatási felosztások Szlovákia területén Igaz ugyan, hogy a csehszlovák törvényhozás már 1920. február 29-én megszavazta az új köz­­igazgatási rendszert, amely felszámolta a történel­mi vármegyerendszert, ám a törvény hatálybalé­pését a kormány hatáskörébe utalták. Az új köz­­igazgatási rendszer hatálybalépéséről - mégpe­dig 1923. január 1-jétől - aztán a 310/1922. sz. kormányrendelet gondoskodott. Az új rendszert a kormány annak ellenére bevezette, hogy Szlo­­vákia-szerte heves tiltakozások kísérték. Magya­rok és szlovákok egyhangúlag bírálták az új rend­szert. Ennek két fő oka volt - a kormányzat meg­szüntette az évszázadok óta bevált megyerend­szert és 6 ún. nagymegyét - nagyzsupát hozott létre. A nagyzsupák élén a belügyminiszter által kinevezett zsupán (megyefőnök) állt. A megyei kép­viselő-testület megválasztásánál pedig a kormány meghagyta magának azt a jogot, hogy a hat szlo­vákiai nagymegye megválasztott képviselő-testü­letének egyharmadát feltöltse kinevezett képvise­lőkkel. Ezzel a joggal a kormány az 1923. évi őszi önkormányzati választások után mind a hat nagy­megyében élt is. Ezt a rendelkezést a törvény el­fogadásánál azzal indokolták: ezáltal megakadá­lyozható, hogy esetleg a magyar képviselők kerül­jenek többségbe a megyei képviselő-testületekben. Mint láthatjuk a térképen is, ennek a valószínűsé­ge rendkívül csekély volt, és nem is vált realitás­sá, mert a nagymegyék úgy voltak kialakítva, hogy a magyar népesség mindenütt kisebbségben le­gyen. A csehszlovák kormány mégis élt a kineve­zési jogával, mégpedig az összes nagyzsupában (POPÉLY 1995). 151

Next

/
Thumbnails
Contents