Petőcz Kálmán: Választások és felosztások - Nostra Tempora 1. (Dunaszerdahely, 1998)
Közigazgatási felosztások Szlovákia területén
Közigazgatási felosztások Szlovákia területén Igaz ugyan, hogy a csehszlovák törvényhozás már 1920. február 29-én megszavazta az új közigazgatási rendszert, amely felszámolta a történelmi vármegyerendszert, ám a törvény hatálybalépését a kormány hatáskörébe utalták. Az új közigazgatási rendszer hatálybalépéséről - mégpedig 1923. január 1-jétől - aztán a 310/1922. sz. kormányrendelet gondoskodott. Az új rendszert a kormány annak ellenére bevezette, hogy Szlovákia-szerte heves tiltakozások kísérték. Magyarok és szlovákok egyhangúlag bírálták az új rendszert. Ennek két fő oka volt - a kormányzat megszüntette az évszázadok óta bevált megyerendszert és 6 ún. nagymegyét - nagyzsupát hozott létre. A nagyzsupák élén a belügyminiszter által kinevezett zsupán (megyefőnök) állt. A megyei képviselő-testület megválasztásánál pedig a kormány meghagyta magának azt a jogot, hogy a hat szlovákiai nagymegye megválasztott képviselő-testületének egyharmadát feltöltse kinevezett képviselőkkel. Ezzel a joggal a kormány az 1923. évi őszi önkormányzati választások után mind a hat nagymegyében élt is. Ezt a rendelkezést a törvény elfogadásánál azzal indokolták: ezáltal megakadályozható, hogy esetleg a magyar képviselők kerüljenek többségbe a megyei képviselő-testületekben. Mint láthatjuk a térképen is, ennek a valószínűsége rendkívül csekély volt, és nem is vált realitássá, mert a nagymegyék úgy voltak kialakítva, hogy a magyar népesség mindenütt kisebbségben legyen. A csehszlovák kormány mégis élt a kinevezési jogával, mégpedig az összes nagyzsupában (POPÉLY 1995). 151
