Petőcz Kálmán: Választások és felosztások - Nostra Tempora 1. (Dunaszerdahely, 1998)
Közigazgatási felosztások Szlovákia területén
Petőcz Kálmán ra volt felosztva (1886-os adatok). Ebből a jelenlegi Szlovákia területén 85 járás feküdt egészben és további 8 részben. Ami a járási székhelyeket illeti, ezen a területen 83 város működött járási székhelyként. A Szlovákia területén levő járási székhelyeket a 8. táblázatszemlélteti. A törvényhatóság (vármegye, th. város) legfelsőbb szerve a törvényhatósági bizottság vagy képviselő-testület. Míg a reformkorban a vármegye legfelsőbb szerve a vármegye összes nemesi rangú lakosának közgyűlése volt, a kiegyezés után, az 1848-as vívmányok fényében a törvényhatósági képviselő-testület választásában is megjelent a népképviseleti elv. A testületben már nemcsak alanyi jogon vesznek részt a képviselők, hanem választatnak is - mégpedig azon polgárokból, akik választójoggal rendelkeznek. A törvényhatósági választójog tehát megegyezett az országgyűlési választójoggal. A választójoggal rendelkező polgárokról állandó névjegyzéket vezettek a hatóságok, és ezt minden évben felújították. (Megjegyzendő, hogy a századfordulón az ország lakosságának nem több mint 6-8%-ka rendelkezett választójoggal.) A testület másik felét viszont azon polgárok képezték, akik a törvényhatóság területén a legtöbb egyenes államadót fizették. Ez utóbbiakat virilistáknak, vagyis értékképviselőknek nevezték. A törvényhatósági közgyűlés (képviselő-testület) döntés-előkészítő és végrehajtó szerve a városokban a polgármester elnökletével működő tanács, a vármegyékben pedig a főispán (akadályoztatása esetén a megyeszékhely polgármestere) vezetésével működő állandó választmány. A főispán képezi egyben az összekötő kapcsot a központi kormányhatalom és a 146
