Petőcz Kálmán: Választások és felosztások - Nostra Tempora 1. (Dunaszerdahely, 1998)
Közigazgatási felosztások Szlovákia területén
Közigazgatási felosztások Szlovákia területén 1.2. Vladimír Mečiar kormányfő 1993-as terve és a komáromi nagygyűlés Vladimír Mečiar már a kezdetekben felismerte és felmérte azokat az óriási lehetőségeket, amelyek a közigazgatási reformban és elsősorban az államigazgatás meghódításában rejlenek. Ezért, miután Václav Klaus cseh kormányfővel sikeresen-sikertelenül lezárták a Csehszlovákia kettészakításáról folytatott tárgyalásaikat, Mečiar nagy erőket összpontosított éppen a közigazgatási reform továbbvitelére. Ám a reform már ekkor sem volt megfelelő kifejezés arra, amit a kormányfő valójában tervezett. Az ő olvasatában a reform nem jelentett mást, mint a közigazgatás - első fázisban az államigazgatás, aztán az egész közigazgatás - alárendelését a HZDS, vagyis a kormányfő által vezetett Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom politikai érdekeinek. A közigazgatási reform folytatását 1992-től az 1996 júliusában elfogadott két fentebb említett törvény életbelépéséig, sőt, egész napjainkig - amikor még mindig nincs Szlovákiának törvénye a regionális önkormányzatokról, amelyekbe pedig már fél év múlva képviselőket kellene választaniuk az állampolgároknak - ádáz vita kísérte arról, vajon felosztani kell-e előbb az országot új területi egységekre, vagy inkább először tisztázni kéne az államigazgatás és az önkormányzatok közti viszonyt, illetve az egyes államigazgatási hatóságok és önkormányzati szintek közti jogkörök megoszlását. E másik alternatívát támogatta gyakorlatilag minden ellenzéki párt, valamint a helyi önkormányzatok szervezetei - a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (Združenie miest a obcí Slovenska-ZMOS) és a valamivel később megalakított Városok Uniója (Únia miest). 115