Petőcz Kálmán: Választások és felosztások - Nostra Tempora 1. (Dunaszerdahely, 1998)

Közigazgatási felosztások Szlovákia területén

Közigazgatási felosztások Szlovákia területén nak meghatározása után ugyanis alig maradt jogkör, ami a regionális önkormányzatokat illetné meg. Ezt a tendenciát támasztják alá az ez év januárjában­­februárjában felröppent kormánynyilatkozatok, illet­ve törvénytervezetek, melyek szerint a regionális ön­­kormányzatok csupán a kerületi államigazgatási hi­vatalok tanácsadói szerveként működnének. A helyi önkormányzatok hatáskörébe a fent emlí­tett két törvénnyel csak minimálisan tudtak beavat­kozni. Ezek közé tartozik például, hogy az utcane­vek megváltoztatásához 1996 júliusától már a járási államigazgatási hivatal jóváhagyása szükséges-az­előtt a járási hivatal „terminológiai bizottságának” szakvéleménye is elegendő volt a község által vá­lasztott utcanévről szóló döntés életbelépéséhez (Vö. a 221/1996 Tt. sz. törvény 11. § 4. bekezdését és a 295/1992 Tt. sz. törvény 8. § 3. bekezdését). Habár a községek, helyi önkormányzatok jogállá­sáról rendelkező, európai mércével mérve prog­resszív 1990-es törvényben lefektetett elveket nem tudta a kormányzat lényegesen csorbítani, attól to­vábbra is mereven elzárkózik, hogy további jogosít­ványokkal - például az oktatásügyre vagy a kultúrá­ra vonatkozókkal - növelje a helyi önkormányzatok szerepét és súlyát. Sőt, a kormányzat gazdasági esz­közökkel próbálja „regulázni" az önkormányzatokat, főleg azokat, amelyeket az ellenzéki pártok uralnak. A Meőiar-kormányok tevékenysége alatt a közsé­geknek a költségvetési vita előtt évről évre újból meg kell vívniuk a harcot azért, hogy méltányosan része­süljenek az adókból és a dotációkból. Szlovákia a községekre jutó adórészesedés és dotáció tekinte­tében az utolsó helyek egyikén kullog Európában. 109

Next

/
Thumbnails
Contents