Petőcz Kálmán: Választások és felosztások - Nostra Tempora 1. (Dunaszerdahely, 1998)
A demokratikus választási rendszer alapjai
A demokratikus választási rendszerek alapjai tartó hivatalos kampányidőszakban, a magánmédiákban, és a médiakampányt csak a közszolgálati médiákban akarják megengedni. A közszolgálati TV és rádió azonban köztudomásúan a kormány szócsöve. Nem is lehet más, hiszen a TV és a rádió igazgatóját, a TV- és Rádiótanácsot, valamint a frekvencia-tanácsot is egyszerű többséggel választja a parlament, így ott csak kormánypárti képviselők ülnek. 6. A törvény nem rendelkezik arról, hány napig tart a választás. Erről a házelnök dönt, ő állapítja meg, hogy egy napig, vagy két napig zajlik-e a választás. Minden demokratikus európai országban egy nap alatt bonyolítják le a szavazást. A kétnapos választás a szavazóurnákkal való manipulációra adhat teret. 7. A törvény nem szabja meg a szavazócédula szerkezetét. A demokratikus országok túlnyomó többségében a választópolgár egyetlenegy szavazócédulát kap kézhez, amelyen egy oldalon minden információ rajta van. Az a szlovákiai gyakorlat, hogy minden párt listája egy külön cédulán szerepel, ismét manipulációkhoz vezethet. 8. További manipulációt tenne lehetővé az a módosítás, hogy a választópolgárok jegyzéke az eddigi gyakorlattól eltérően nem lenne nyilvánosan kifüggesztve, hanem mindenkinek a félfogadási órák alatt kellene a hivatalban meggyőződnie arról, szerepel-e a neve a jegyzékben. Nem világos továbbá, hogyan ellenőrizhető, illetve védhető ki az 1947-es magyarországi választásokból jól ismert kékcédulás szavazás. Ugyanis ha valaki nem az állandó lakhelyén szavaz, akkor kikérheti az ún. választási igazolványát és azzal máshol szavazhat. Nem tartalmaz a tervezet olyan 99
