Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)

Tanulmányok - A magyar nyelv szlovákiai változatainak jellemzői

A határon túli magyar szókészlet 93 kamion ’tehergépkocsi’ (vő. Km kamion csak ’nemzetközi áruszállításban használatos, nagy méretű, zárt rakterű tehergépkocsi’); Er Fv Ka resti ’vendéglő, étterem általában’ (vö. Km csak resti ’vasúti vendéglő’), Fv tanító ’peda­gógus’ (vö. Km tanító csak ’általános iskola alsó tagozatán oktató személy’), Ka vodka ’pá - linka’ (vö. Km vodka csak ’gabonából, burgo­nyából készített erős, színtelen pálinka’). A fel­sorolt esetekben a szó jelentése az érintett ht nyelvváltozatokban tágabb, mint a közmagyar­ban. Az ilyen jelentésbővülés kontaktushatástól függetlenül is létrejöhetett volna; nem csoda, hogy a ht beszélők sokszor nincsenek is tudatá­ban, hogy ezeket és az ezekhez hasonló szava­kat tágabb jelentésben használják, mint a Hu emberek. Más esetekben az új ht jelentés viszonya a hagyományos km jelentéshez éppen ennek ellenkezője: az új ht jelentés mintegy „belefér” a szó km jelentésébe, csak éppen a közmagyar­ban az adott fogalomra nem szokás ezzel az általánosabb jelentésű lexémával utalni, hanem rendszerint egy másik, specifikusabb jelentésű szót használnak. Ilyenkor tehát jelentés­specializálódás jön létre, ám a szó rend­szerint továbbra is használatos marad tágabb km jelentésében is.17 Pl. az említett Er kód szó ’postai irányítószám’ jelentése „belefér” a Km kód jelentésébe, amely ’megállapodás szerinti jelek vagy szimbólumok rendszere, amellyel valamely információ egyértelműen visszaadha­tó’, csak éppen ezt a típusú kódot más állami változatokban másképp nevezik, pl. (postai) irányítószám - n ak, nem szokás rá a kód szóval utalni, jóllehet ez szemantikailag nem volna deviáns. Hasonlóképpen az Er Fv Va Hv akció sajátos jelentései, a ’rendezvény’; a ’szervezett családi, kisközösségi, társas esemény’; a ’kö­zös munka’ mind összhangban vannak a Km akció ’céltudatos tevékenység, ill. cselekvés­­(sorozat)’ alapjelentésével, a Hu beszélők még­sem szoktak akció-nak nevezni mondjuk egy műsoros estet vagy egy ünnepi megemlékezést. A Km placc szó alapjelentése ’beépítetlen tér’, így a Va placc ’telek’ nem más, mint egyfajta sajátos „placc”, más állami változatokban tud­tommal mégsem vásárolnak soha „placcot”, hanem csak „telket” vagy „házhelyet”. Az ilyen típusú jelentésbeli kölcsönszavak talán még kevésbé feltűnőek, mint az előző csoportba tar­tozók, a ht beszélők itt még kevésbé észlelik, hogy az érintett szavakat másképp használják, mint a Hu beszélők. A ht lexéma és km megfelelője közti jelen­tésbeli eltérés abban is megmutatkozhat, hogy a ht lexémának van egy (vagy több) többlet­­jelentése, olyan jelentése, amellyel átadó nyelvi megfelelője is rendelkezik, km megfele­lője azonban nem. Ez a jelentés tipikus esetben új, a magyar nyelvben korábban nem volt meg, előfordul azonban az is, hogy a közmagyarban is meglévő, de a Hu nyelvváltozatokból már eltűnt jelentésnek a továbbéléséről, megőrzött régiségről van szó. Akár az egyik, akár a másik eset áll fenn, a ht jelentés nem része a Hu szó jelentésszerkezetének. A ht jelentésnek a km jelentéshez fűződő (metaforikus, metonimikus) viszonya magától értődő, a magyarban is van­nak analógiái, így az ilyen jelentésváltozásról is elmondhatjuk, hogy akár a magyarban is lét­rejöhetett volna. Pl. Ka csenget telefonál vhova, vkinek’ (vö. Km felcsörget), Mv dolgo­zik ’működik’ (a működő szerkezetnek mintegy megszemélyesítése), Fv brigád ’társadalmi munka’, ’alkalmi munka’ (metonímia, ill. jelentéstapadás, vö. brigádmunkd), Ka fagylalt : fagyi ’fagylalt’, ’jégkrém’ (a leglényegesebb szemantikai jegy azonos), Fv fal : szekrényfal ‘szekrénysor’ (metonímia), Mv használ ’kell, 17. Benő Attila ezért úgy tekinti, hogy a szó jelentésszerkezete egy újabb jelentéssel gyarapodik. Tényleges jelentésszű­külésre csak egyetlen példát ismer az Er nyelvváltozatokból, az Er negyed ’lakótelep’ szót, de még ez is problemati­kus eset: igaz ugyan, hogy az Er negyed szó elsősorban ’lakótelep’jelentésű (önmagában állva a beszélőknek lakóte­lepi városrészt asszociál), de azért közmagyar értelemben sem ismeretlen, pl. a diplomáciai negyed, üzleti negyed szó­­kapcsolatokban (Benő 2007: 149 és személyes közlés).

Next

/
Thumbnails
Contents