Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - A magyar nyelv szlovákiai változatainak jellemzői
A határon túli magyar szókészlet 91 A belső keletkezésű szavak viszszaszoralásának fő okát a társadalmi, politikai, gazdasági stb. változásokat követő fogalmi és szemléleti változásokban láthatjuk, ez okozta és okozza új, más szemléletű szinonimák megjelenését és bizonyos szavak kiavulását, pl. az Er Ka falusi bíró helyett a Hu polgármester, a Ka székváros helyett a Hu megyeszékhely, a Fv tanonciskola helyett a Hu szakmunkásképző, a Fv Ka járás ’a kerületnél alacsonyabb fokú államigazgatási egység’ helyett a járások megszűnése után Hu viszonylatban nem használatos semmi. Az olyan szavakat, melyeknek a ht stílusértéke „megőrzött régiség”, s amelyeknél nem számolhatunk kontaktushatással, stílusbeli konzervativizmusoknak nevezhetjük. A belső keletkezésű szavak egy másik részében könnyen kimutatható a kontaktushatás: azokban, melyeknek államnyelvi megfelelői hasonló motiváltságúak. Pl. a Hu nyelwáltozatokban’a házasságkötést tanúsító bizonyítvány’ jelentésben régies Fv házasságlevél szó jobban hasonlít szlovák megfelelőjére, a sobášny list szókapcsolatra (szó szerint „házasságkötési levél”), mint a jelenleg használt a Hu házassági anyakönyvi kivonat szerkezetre, így a Fv házasságlevél használatát nemcsak a nyelvi konzervativizmussal magyarázhatjuk, hanem kontaktushatással is. Hasonlóképpen a Fv kihágás jobban hasonlít a szlovák priestupok szóra (szó szerint „áthágás”), mint a Hu szabálysértés, így ez a tény is a Fv kihágás-1 támogatja, arról nem is beszélve, hogy a kihágás szót használták hivatalosan Magyarországon 1968-ig, így a jelenlegi szótárak is rendre azt tartalmazzák (lévén szó inkább az írott nyelvben - és nemegyszer fordított szövegekben - használt lexémáról, ez is fontos szempont lehet). Amint említettük, a km eredetű ht nemzetközi szavak (és kisebb mértékben a más státusú idegen szavak) a legtöbb esetben megvannak az illető államnyelvekben is, ami kontaktushatást idéz elő. Az e rétegbe tartozó szavak esetében olyankor jön létre kontaktushatás, amikor az érintett lexémának az államnyelvben és a közmagyarban (fonológiai szinten) azonos vagy csaknem azonos a hangalakja, továbbá a denotativ jelentésük is többékevésbé megegyzik, csupán a stílusértékük különbözik jelentősen. A ht szavaknak ilyenkor megváltozik a stílusértéke, mégpedig úgy, hogy a stílusértékük közeledik államnyelvi megfelelőjükéihez, az esetek egy részében lényegében azonossá is válik velük. Ezért beszélünk ilyenkor stílusbeli kölcsönszavakról. A föntebb említetteken kívül stílusbeli kölcsönszó még pl. az Er Fv faktúra ’áruszámla’; Er Fv Va Ka Hv Mv Őv firma ’cég’; Er Fv Mv inspektor ’felügyelő, ellenőr’ és Fv Ka Öv inspektor ’szaktanácsadó, szakfelügyelő’; Er Fv Ka Őv internátus ’diákotthon, kollégium’; Er Fv Va Hv Mv Őv katedra ’egyetemi, főiskolai tanszék’; Er Fv Va Hv Őv penzió ’nyugdíj’; Er Fv Va Ka Hv poliklinika ’rendelőintézet’; Er Fv Va Ka Hv Mv szvetter ’kardigán’ Ezek a szavak a ht változatokban többnyire közömbös vagy bizalmas stílusértéküek, a közmagyarban viszont régiesek vagy elavultak. Van anyagunkban néhány olyan szó is, amelyet szótáraink régiesként vagy népiesként jelölnek; a ht változatokban ezek is közömbösek vagy bizalmasak: ilyen az : Er Fv Va Ka Hv Őv kanális ’csatorna’, Er Fv Va Ka Hv Mv Őv porció ’adag’ és az Er Fv Va Hv Mv Őv rezerva ’tartalék’. Végül van még példánk olyan szóra is, amely a km változatokban kissé választékos, a ht változatokban pedig közömbös stílusértékű,: Er Fv Va Ka Hv Mv Őv balkon ’erkély’. Viszonyulás Azokat a lexémákat, amelyek egykor közhasználatúak voltak az egész nyelvterületen, a magyar értelmező szótárak és/vagy az idegen szavak szótárai rendszerint a mai napig km szóként tartják számon, attól függetlenül, hogy a mai Hu magyarban már csak szűk körben - pl. valamilyen szaknyelvben vagy mondjuk a szépirodalom nyelvének egyes rétegeiben - használatosak. Ezeket a szavakat a hétköznapi
